Magyarországon az általa vizsgált hét kategória közül négyben állapított meg visszalépést a közép- és kelet-európai országok, valamint a volt Szovjetunió tagállamai demokratikus fejlődésének tavalyi fejleményeit értékelő, Nations in Transit 2011 című, hétfőn közzétett éves jelentésében a Freedom House (FH).

A washingtoni központú, független nemzetközi jogvédő szervezet jelentése egyebek között megállapította, hogy az EU-tagország Magyarországon az országos szintű demokratikus kormányzás és a média függetlensége terén jelentős visszaesés történt. A dokumentum szerint Magyarországon, amely a felmérésben szereplő országok közül a jobban teljesítők között szerepel, a legnagyobb visszaesés azután következett be, hogy a kormány keresztülvitte az új, korlátozó médiaszabályozást.

Túry Gergely

A FH az egyes kategóriákban 1-től 7-ig terjedő skálán értékeli az egyes országok demokráciájának állapotát, a legjobb teljesítményeket a legalacsonyabb pontszámmal jelölve. Az éves jelentésben értékelt 29 ország közül a szervezet 12 államnál, köztük Magyarországnál állapított meg romlást a demokrácia-besorolásban. Magyarország a 2009-re vonatkozó 2,39 ponttal szemben 2010-re 2,61 pontot kapott, amivel a FH-jelentés szerint konszolidált demokráciának számít, de az ebbe a kategóriába sorolt 8 ország közül az utolsó helyre került, Észtország (1,93), Szlovénia (1,93), Lettország (2,14), Csehország (2,18), Lengyelország (2,21), Litvánia (2,25) és Szlovákia (2,54) mögött. A 3,00 és 3,99 pont közötti, félig konszolidált demokráciának minősített országok kategóriájába az uniós tagállamok közül Bulgária (3,07) és Románia (3,43) került.

A jogvédő szervezet jelentésében megállapította, hogy noha a magyar média általános értelemben még mindig szabadnak és sokszínűnek tekinthető, ahol mind az elektronikus, mind a nyomtatott sajtót a kereskedelmi médiumok uralják, az új médiatörvény azonban, amely 2010-ben alapvető reformokat vezetett be, komoly aggodalomra adott okot. A törvény drasztikusan megnyirbálta a közszolgálati televíziók és rádiók függetlenségét, és új szabályozó hatóságot hozott létre, amely elsöprő jogköröket gyakorol az elektronikus média, a nyomtatott kiadványok és az internet felett. "A média feletti politikai hatalom ezen riasztó koncentrációja miatt Magyarország besorolása a médiafüggetlenség terén 2,75-ről 3,25-re esett" - hangzott a jelentés.

Az országos szintű demokratikus kormányzás vonatkozásában a FH megállapította, hogy a parlamentben 68 százalékos többséggel rendelkező kormánypártok olyan lépések sorozatát tették, amelyek komolyan aláaknázták a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét és meggyengítették a jogállamiságot, ami a FH szerint "a magyarországi demokratikus fejlődésben 1989 óta a legjelentősebb visszaesést eredményezte". A szervezet ezen a területen Magyarországot 2,50-ről 3,00-ra minősítette vissza.

A jelentésben 2,00 pontról 2,25-re romlott az igazságügyi keretrendszer és függetlenség besorolása. A FH ezt azzal indokolta, hogy a kormány tavaly lépéseket tett a bíróságok átpolitizálására, megfélemlítésére és gyengítésére. A dokumentum úgy fogalmazott, hogy a Fidesz vezetése megváltoztatta a főügyészi hivatalra vonatkozó előírásokat, és egy korábbi pártkádert nevezett ki a posztra. Szeptemberben egy parlamenti albizottság beidézte a bírósági testületek vezetőit, hogy kérdéseket tegyen fel nekik a 2006-os kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatos döntéseikkel kapcsolatban.

A FH 1,75-ről 2,00 pontra rontotta a magyar civil társadalom besorolását, mert a kormány 2010-ben befagyasztotta több kulturális és kutató szervezet finanszírozását, több pályázatot késleltetett, és visszatartotta támogatások kifizetését. Az éves jelentés szerint három másik kategóriában nem történt változás, így változatlan maradt a korábbi besorolás a választási folyamat (1,75), a helyi demokratikus kormányzás (2,50), és a korrupció (3,50) területén.