A Fővárosi Közgyűlés június végén döntött az 1-es és a 3-as villamosok fejlesztéséről, amely a korábbi lelkesedés után még az előző önkormányzati ciklusban megrekedt. A közgyűlés döntése értelmében a főváros 2,4 milliárd forintos önrészt biztosít; a 40,2 milliárd forintos beruházást túlnyomórészt az Európai Unió finanszírozza.

A beruházást a Budapesti Közlekedési Központ bonyolítja le. A BKK honlapján az olvasható, hogy a két vonalon „a műszaki állapotok az elmúlt években annyira leromlottak, hogy beavatkozás és fejlesztés nélkül a forgalom fenntartása a következő években veszélybe kerülne”. Mint írják: több szakaszon 5-20 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben, a sínek gyakran felpúposodnak.

A jelenlegi végállomás a Lágymányosi hídnál

Túry Gergely

Végre átmegy

A rekonstrukció során az 1-es villamos vonalát átvezetik a Lágymányosi hídon (a vágányok helye a híd 1995-ös átadása óta megvan), és a Budafoki úton keresztül a Fehérvári útig hosszabbítják meg. A korábbi tervekkel ellentétben a 3-as villamos pályáját csak felújítják, meg nem hosszabbítják. Mindkét vonalon akadálymentesítik a megállókat, rámpákat és lifteket építenek ki; a nagyobb csomópontokban lefedik a megállókat.

Az 1-es vonalon a Bécsi úti végállomás és a Puskás Ferenc Stadion között megújul a pálya, a teljes infrastruktúra és korszerűsítik az energiaellátást. A 3-as vonal esetében a Bihari út egyvágányú szakaszát kétvágányúra építik át, felújítják a pályát a Mexikói úton, az Erzsébet királyné útja belső részén, a Fehér út mentén, az Élessaroknál és a Kőrösi Csoma Sándor úton – olvasható a BKK honlapján.

Mindkét vonalon lesznek majd füvesített pályaszakaszok, ennek elsősorban környezetvédelmi és hangszigetelési szempontból van jelentősége. A munka várhatóan 2012-ben kezdődik és 2014-ben fejeződik be. A főváros egy másik, ugyancsak uniós program keretében új villamosokat is tervez vásárolni; az új, alacsonypadlós szerelvények vegyesen járhatnak majd az 1-esen használt Tatra és a 3-ason használt hannoveri villamosokkal.

Tervek és ötletek

Az 1-es és a 3-as villamos fejlesztésének terve legalább hat évre nyúlik vissza. A hálózatfejlesztés elgondolása 2005-ben, Budapest középtávú fejlesztési tervében már szerepelt, 2007-ben döntött úgy az akkori városvezetés, hogy a tervezetet „projektesíti”.

2005-ben még teljes rekonstrukcióban és komplex hálózatfejlesztésben gondolkodtak. Az akkori elképzelések szerint az 1-es villamost az egyik oldalon a Bécsi út végéig, a vonal másik végén pedig a Lágymányosi hídon át az Etele térig, vagyis a Kelenföldi pályaudvarig tervezték meghosszabbítani. A 3-as villamost szintén mindkét irányban tovább építették volna: egyrészt összekötötték volna a Szegedi úton át a Béke térig, másrészt a déli oldalon a Csepel szigeten keresztül a budafoki Városház térig.

A 3-as villamos Mexikói úti végállomása

Wikipedia

A beruházás tartalma aztán a realitások figyelembevételével jelentősen lecsökkent, legalábbis átmenetileg: az 1-es villamos észak-budai meghosszabbítása lekerült a napirendről, ahogyan az Etele téri hosszabbítás is. A városvezetés célja az volt, hogy a villamos legalább a Lágymányosi hídon menjen át, és átmenetileg a Budafoki útnál alakítsák ki a végállomását. Az engedélyeztetés várható elhúzódása miatt akkor ez reálisabb volt, mint a Fehérvári úti elvezetés.

A 3-as villamost ekkor már csak az egyik irányban tervezték meghosszabbítani, a Soroksári útig, így ugyanis közvetlen kapcsolata lenne a ráckevei HÉV-vel. Ekkor vetődött fel, hogy a villamos vonalát a HÉV végállomása helyett inkább a Topánka utcán át Pesterzsébet központjáig vezessék tovább; ennek a tervnek aztán legalább annyi ellenzője volt, mint támogatója. Ellene szólt például az, hogy a villamos új végállomását a HÉV megállójától csak mintegy 400 méterre lehetett volna kialakítani, így valódi intermodalitásról, vagyis közvetlen átszállási kapcsolatról már nem lehetett beszélni. Maradt végül a Soroksári úti hosszabbítás terve.

Újratervezés

A tervezett fejlesztés szerint az 1-es vonal nagyjából 1 kilométerrel lett volna hosszabb, és két új megállót alakítottak volna ki, a Nádorkerti útnál és a Budafoki útnál. A terv része volt a már meglévő szakaszok újjáépítése, a sínpálya megújítása, az elektromos hálózat korszerűsítése, valamint a megállók fejlesztése, akadálymentesítése.

Főpolgármesteri Hivatal

A beruházás keretében 16 új, alacsonypadlós villamost vásárolt volna a főváros, hét darab 54 méteres szerelvényt az 1-es, és kilenc darab 33 méter hosszú villamost a 3-as vonalra, amelyek a jelenleg futó szerelvényekkel vegyesen közlekedtek volna. Így minden negyedik villamos lett volna akadálymentes a két vonalon, és ezek kiszámítható menetrend szerint közlekedtek volna.

2008-ban Budapest vezetése úgy döntött, a beruházást uniós források felhasználásával kívánja megvalósítani. A teljes árat 44 milliárd forintra tervezte a főváros (26,5+17,5 milliárd forint), ennek 77 százalékára, mintegy 33 milliárd forintra pályázott az EU-nál a főváros. 2009 nyarán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a kormány is az uniós beruházások közé sorolta a két villamosvonal fejlesztését.

A fejlesztés uniós támogatását 2009 decemberében kellett volna aláírni, a városvezetés azonban más műszaki lehetőségeket is meg akart fontolni, így a szerződést nem írták alá. 2010 tavaszára egy szakértői csoport alakította ki azt a műszaki tartalmat, amely most zöld utat kapott. Ebben a 3-as villamos meghosszabbítása már nem szerepel, ám tartalmazza a vonal teljes rekonstrukcióját, amit korábban nem.

Sufnituningtól a teljes járműcseréig

Az 1-es villamos Fehérvári úti meghosszabbítását az teszi lehetővé, hogy időközben a hosszabb – és az átszállási lehetőségek szempontjából lényegesen kedvezőbb – szakasz engedélyeztetése is megtörtént. Az új műszaki tartalmat ismét el kellett fogadtatni a kormánnyal, azóta ez is megtörtént.

Ugyancsak több elképzelés született a két vonal járműállományának megújítására. Az első, legszerényebb verzió szerint az 1-es villamos vonalára motor nélküli, alacsonypadlós pótkocsikat vett volna a főváros, a 3-as vonalán pedig felvetődött a meglévő, hannoveri villamosok részleges átalakítása alacsonypadlóssá. Utóbbi megoldást a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület annak idején sufnituningnak nevezte, ebben tulajdonképpen komoly vita nem volt.

A közgyűlés által most elindított beruházás járműbeszerzést már nem tartalmaz; a főváros áprilisban döntött arról, hogy uniós pénzekre pályázik új járművek (villamosok és trolik) beszerzésére. Ennek keretében 2014-ig 96 új, alacsonypadlós villamost állítanának forgalomba, a beszerzést 2016-ig további 37 szerelvény vásárlása követheti. Az új városvezetés tervei szerint a beszerzést 98 százalékban az Európai Unió fizeti majd, a főváros önereje 3 milliárd forintot tesz ki.

Fülöp Máté