Önkényes titkosítás az Alkotmányügyi Bizottság ülésén?

 Halasi Tibor meghívott vendégként volt jelen a bizottsági ülésen, ugyanis ő fejtette ki a kormány álláspontját az egyik törvénytervezetről, annak a plenáris ülésen történő zárószavazása előtt. Amikor már távozott volna a bizottság üléséről, Balsai István a vele szemben ülő államtitkárnak a következő kérdést tette fel: „Ki nyilatkozott a kormány részéről?” A leendő alkotmánybíró nem egyszerűen szórakozott volt: ezt jelzi, hogy a kérdést – mivel nem kapott rá egyből választ – megismételte.

A hvg.hu ennek kommentálására kérte az államtitkárt „Nem kívánok erről nyilatkozni semmit, köszönöm” – jött a szűkszavú válasz.

A hangulatot tovább fokozta Salamon László, a bizottság kereszténydemokrata tagja, aki az az egyházakról és felekezetekről szóló törvénytervezet zárószavazás-előkészítési vitájában közölte, hogy a következőket „jegyzőkönyvön kívül mondja”. Mint Salamon ezt követően fogalmazott, nem ennek a bizottságnak a feladata kategorizálni az egyházakat, „de ha már elkezdtük, csináljuk”. A jegyzőkönyvvezető valóban kikapcsolta a diktafont. Úgy tudjuk: ez nem egyedi eset, tehát máskor is fordult elő a Bizottság ülésén, hogy valamelyik képviselő „jegyzőkönyvön kívül” beszélt és ilyenkor kérésére valóban kikapcsolják a diktafont, tehát az ekkor elhangzottak tényleg nem kerülnek be a jegyzőkönyvbe.

A szocialisták is kitettek magukért. Az ülésen az öt MSZP-s bizottsági tagból kettő vett részt, akik összesen négy szavazatot adtak le: Bárándy Gergely ugyanis Harangozó Tamást, míg Steiner Pál Lamperth Mónikát helyettesítette – erre a bizottsági üléseken lehetőség van. A kereszténydemokrata Stágel Bence zárószavazás előtti módosító javaslatai közül a legelsőre Bárándy – és rajta keresztül Harangozó – igennel, míg Steiner – és általa Lamperth – nemmel szavazott.

Mindkét képviselőt megkérdeztük az ügyről. Kiderült: Bárándy úgy szavazott, ahogy előzetesen szeretett volna, míg Steiner „technikai véletlenre” hivatkozott: „nem figyeltem oda”.