A rengés központja Oroszlánytól délkeletre lehetett - tette közzé térképén a foldrenges.hu oldal, amely azt is közölte, a földmozgás a greenwichi idő szerint 6 óra 6 perckor történt. A rengést a fővárosban is érezni lehetett, a legtöbb lakossági telefonhívás pedig Tatabányáról és Budapestről érkezett - mondta a hvg.hu kérdésére Tóth László, a Magyarország Földrengési Információs Rendszert is működtető Georisk Földrengés Mérnöki Iroda vezetője.

A rengés Tóth László szerint helyi idő szerint 8 óra hat perc körül történt és 3,7-es erősségű lehetett. Ez már az épületekben is kárt okozhat, főképp kisebb vakolatomlások formájában - mondta az iroda vezetője.

A rengés hírét a németországi GFZ Potsdam földrengéskutatási intézet is megerősítette, a honlapján olvasható információk szerint a rengés epicentruma öt kilométer mélyen, a Vértesi Tájvédelmi Körzet területén lehetett, Gánt és Várgesztes között. A potsdami mérések szerint a földrengés erőssége 3,9-es volt.

Nem kellett összehívni a védelmi bizottságot

Az első, gyors kárfelmérés szerint a közintézmények működésében nem okozott zavart a rengés - közölték az oroszlányi önkormányzatnál. A város polgármestere, Takács Károly úgy ítélte meg, hogy egyelőre nem szükséges a helyi védelmi bizottság összehívása. A polgármester szerint a hivatalban nyolc óra után pár perccel hallották a morajlást, és mivel már "rutinosak e téren", rögtön értesítették a katasztrófavédelmet. Mikor bebizonyosodott, hogy valóban földrengés volt, egyeztetett a környező települések polgármestereivel is.

Mint hozzátette, a magasabb házaknál kisebb mozgást érzékeltek. Mostanáig vagyoni kárról nem érkezett jelentés, de a környékbeli intézmények vizsgálata még tart. Takács Károly úgy tudja, a földrengésben senki nem sérült meg. A polgármester a katasztrófavédelemmel folytatott kárfelmérés eredményéről 13 óra utánra ígért részleteket.

Csörömpöltek a poharak, remegtek az ablakok

Nem jelentettek komolyabb károkat a Fejér megyei Gánt és Csákvár térségéből sem. A földmozgás 20 kilométernyire is érezhető volt, Száron és Alcsútdobozon már kevésbé észlelték a mozgásokat - közölték az érintett településeken. Farkas Imréné, Zámoly és Gánt község körjegyzőségének igazgatási főmunkatársa szerint az ablakok úgy remegtek, mintha egy nagyobb kamion elhaladt volna a polgármesteri hivatal előtt, de ez csak néhány másodpercig tartott. Az épületeket azóta ellenőrizték, károkat nem fedeztek fel és a lakosság sem jelzett.

Katonáné Venguszt Beatrix, Csákvár polgármestere arról számolt be, hogy a rengéseket a lakosság tájékoztatása szerint a leginkább az emeleteken és a tetőterekben érezték. Eddig az önkormányzathoz egyetlen kárbejelentés érkezett. Hozzátette, hogy az esetleges utórengésekre felkészülve a helyi önkéntes tűzoltóság egy egysége készenlétben van. Oláh Gyárfás, Alcsútdoboz polgármestere közölte, hogy az önkormányzati hivatal épületében mozogtak a szekrények, csörömpöltek a poharak. Az utcán sétálva, autóban ülve nem volt érzékelhető a földmozgás. Moharos Péter, Szár polgármestere is hasonló jelenségekről számolt be. Mint mondta, nagyon enyhén érezték a rengést; az irodák csukott ajtói remegtek.

Januárban is itt mozdult meg a föld

Itthon január 29-én majdnem ugyanezen a területen történt földrengés, amit szintén érezni lehetett a fővárosban is. Aznap 18 óra 41 perckor rengett a föld, a Szeizmológiai Obszervatórium szerint a földmozgás 4,7-es erősségű volt, és 38 másodpercig tartott. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint Oroszlánynál volt a földrengés epicentruma, ahol morajlást lehetett hallani, mert a rengés viszonylag közel, 8 kilométerre volt csak a föld alatt.

A januári rengéskor senki sem sérült meg, de biztosítókhoz és a polgármesteri hivatalokhoz az egész országból több mint háromezer bejelentés érkezett, a károk teljes összege meghaladhatja az egymilliárd forintot. Oroszlányban 220 káresetet jegyzőkönyveztek, a közeli Vértessomlón 107 épületben keletkeztek károk. Magyarországon 1985 óta nem volt olyan erejű földrengés, mint januárban abban a térségben.