Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) parlament által megerősített régi-új elnöke interjút adott a Népszabadságnak. Lencsés Károly, a lap újságírója felidézte a Orbán Viktor miniszterelnök egyik tavalyi nyilatkozatát, miszerint "de hogyan várhatok én el bármely intézmény élén álló embertől jobb munkát, hogyha az elmúlt években szétment a keze alatt az, amit rábíztak. Legyen szó közlekedési vállalatról, Alkotmánybíróságról vagy éppen számvevőszékről". Mire Paczolay így válaszolt: "bizonyára valamilyen tévedés történt, mert az AB irányításában a kormánynak, szemben egy állami tulajdonú közlekedési vállalattal, nincs szerepe. Tehát csak valamilyen elszólásról lehetett szó." Az elnök szerint közte és a Fidesz között nem folyt alkudozás a megbízatásáról.

Az Ab hatáskörének a kormánypártok általi szűkítését "európai viszonylatban példátlannak" minősítette. Az újonnan választott, a Fideszhez köthető alkotmánybírákról elmondta, hogy legitimnek tekinti, ha "a politika a jelölésével legitim módon" befolyásolja az alkotmánybíráskodást, ugyanakkor "a bírák között alacsony a kifejezetten pártokhoz köthető személyek aránya". Ő kérte, hogy lehetőség szerint nő és aktív bíró is legyen a szóba jöhető személyek között. A politikai pártoktól érkező jelöltekről (példaként lásd a fideszes Balsai Istvánt vagy a kisgazda Pokol Bélát) újfent elmondta, hogy "törvényszerűen hálátlanok az őket jelölő pártokkal szemben", tehát nem tart attól, hogy poltikailag részrehajló döntéseket hoznak majd.

Paczolay Péter

Bánkuti András

Paczolay "gyakorlatilag elképzelhetetlennek" tekinti, hogy az unió bírósága az új alkotmánynak a Velencei Bizottság által kifogásolt pontjait megsemmisítse.

Az új alaptörvény az Ab-nek lehetővé teszi a jogerős bírósági döntések alkotmányos felülvizsgálatát. A taláros testület elnöke "a magyar jogkereső közönség és az ügyvédek szokásait ismerve ügyek áradatára" számít. Paczolay ezzel együtt figyelmeztet, hogy legfeljebb évi egy-kétszáz egyéni panasszal tudnak csak érdemben foglalkozni, az Ab nem lesz az igazságszolgáltatási rendszer része, és nem újabb fellebbviteli fórumként szolgál.

Még nem született döntés arról, mihez kezdejenek majd a mintegy kétezer, a december 31-én hatályát vesztő alkotmány alapján benyújtott "régi" panasszal. Az is előfordulhat, hogy "a beadványok jelenlegi formájukban elvesznek". Paczolay Péter úgy gondolja, hogy a korábbi döntéseiket az új alkotmány hatályba lépésével nem kell sutba vágni; "a ma hatályos alkotmány és az új alaptörvény között például az államszervezetre vagy az alapjogokra vonatkozó rendelkezések között számos hasonlóság, helyenként szó szerinti egyezés van, ezért határozatok sora változatlan formában érvényesnek tekinthető".