szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Drasztikusan átformálná a kormány a megyék feladatait. A Világgazdaság értesülése szerint szinte semmit nem hagynának meg a mostani rendszerből, a megyék az új önkormányzati törvény hatálybalépése után a területfejlesztési munkákat vennék át, ezt most a regionális területfejlesztési tanácsok végzik. A Magyar Hírlap szerint a Fideszben megszületett a döntés a megyék jövőjéről.

A Világgazdaság úgy értesült, a nagy változást a megyék hatáskörének teljes átrendezése jelenti. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy annak a feladatnak a szakmai irányítását, amelyet most a megye lát el, a helyi kormányhivatal végezné, dolgozói fizetését pedig az állam biztosítaná, a normatívákat nem utalnák át a megyéknek.

A következő nagy kérdés az intézmények átadása lehet, erről azonban még nem született döntés. A Világgazdaság szerint erről néhány héten belül tárgyalhatnak kormányzati szinten, s akkor dőlhet el, mennyi intézmény maradhat a megyéknél, illetve mennyit adhatnak át a településeknek, a járásoknak vagy az államnak. A csődveszély elől menekülve több megye is a bezárás, eladás vagy összevonás mellett döntött, mások megpróbálják menteni a kulturális, oktatási, szociális intézményeket.

A Magyar Hírlap is úgy tudja, a Fideszben már megszületett a politikai döntés a megyék jövőjéről és a jelenlegi egészségügyi, szociális és oktatási intézményfenntartói hatáskör elkerül a megyéktől, amelyek ehelyett a területfejlesztéssel foglalkozhatnak.

A Belügyminisztérium koncepciója szerint a jövőben a megyei jogú városok lakosait is be kell vonni a megyei közgyűlések életébe, hiszen azok az elképzelések alapján az őket érintő fejlesztési ügyekben is döntenek majd. E városok lakói eddig nem szavazhattak a megyei közgyűlések tagjairól - olvasható a napilapban.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: Kádár titokban kijelöl 19 megyét

Hihetetlen, de a máig érvényben lévő megyerendszert szinte titokban vezették be 1950-ben. A lapok csak a sokadik oldalon, kisebb hírekben számoltak be a történelmi vármegyék és a tradicionális megyeszékhelyek megszüntetéséről. Kádár János belügyminiszterként készítette elő Zala megye megcsonkítását, Esztergom kisvárossá degradálását és Zemplén BAZ-megyébe olvasztását.