Újabb átszervezés vár jövőre a rendőrségre: január 1-jével megszűnik a Köztársasági Őrezred, mert a testületet beolvasztják a Készenléti Rendőrségbe. Bár a rendészeti szakemberek szerint jogos és olcsóbb az egyszerűbb szervezetre való törekvés, nem értik, hogy a személyvédelemet miért kell elkülönítetten kezelni, két külön szervezet között felosztani.
A közel 1200 fős Köztársasági Őrezred (KŐR) különálló szervként 2012. január 1-jével megszűnik. Jelenleg ez a beolvasztásra váró testület látja el az Országgyűlés elnökének, valamint az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökének védelmét. Szintén a KŐR feladata a hazánkba látogató külföldi állami vezetők védelme, emellett őrzi a kormányzati szempontból kiemelt jelentőségű objektumokat, és biztosítja a hazai és nemzetközi állami rendezvényeket, mint tette azt az év első felében az unió soros elnöksége idején.
Eredetileg ez a szervezet biztosította az államfő és a miniszterelnök személyi védelmét is, ám ezek a feladatok átkerültek a 2010. szeptember 1-jével létrehozott Terrorelhárítási Központhoz (TEK), melynek élére Orbán Viktor korábbi testőre, a Fidesz volt biztonsági igazgatója, Hajdú János került.
Az őrezred megszűnésével logikus lett volna, hogy a párhuzamosságok felszámolása érdekében a KŐR teljesen betagozódjon a terrorelhárítás szervezetébe. Úgy tudjuk, a rendőri vezetők között akadt, aki ezt szorgalmazta, de a TEK-nek nem kellett a szétszedett Köztársasági Őrezred. Ezzel nemcsak állományuk lett volna jóval nagyobb, hanem feladataik is sokasodtak volna.
Kis pénz, nagy felelősség
Az tehát már eldőlt, hogy a Készenléti Rendőrséghez (KR) – korábbi nevén Rendőrségi Biztonsági Szolgálathoz (Rebisz) – kerül át az őrezred. Az átszervezés viszont a logisztikai és költöztetési nehézségeken túl felvetett egy másik, a rendőrököt zavaró kérdést is: a beolvasztás a fizetésekre is kihat majd. A KŐR ugyanis az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) önálló gazdálkodású, központi költségvetési szerve, míg a Készenléti Rendőrség területi szervnek számít, az ORFK Rendészeti Főigazgatóságához tartozik.
Ez azt jelenti, hogy jelentős különbség van a két szervezet dolgozóinak fizetése között a "központiak" javára. Amennyiben ők a területi szervhez kerülnek, az állomány tagjai alacsonyabb fizetéssel számolhatnak. Ennek hatására pedig többen dönthetnek úgy, hogy inkább nyugdíjba mennek. A távozók kifizetése, illetve az átszervezés teljes költsége – a hvg.hu-nak nyilatkozó bennfentesek szerint – milliárdokra is rúghat.
A változtatásokkal, vagyis a két szervezet összevonásával azért a rendőrség hosszabb távon költségeket takaríthat meg, de egyes vélemények szerint ezt akkor tudnák igazán megvalósítani, ha elérnék, hogy a feladat ellátása – az állami vezetők személyi védelme – ne két külön testületben, hanem egy szervezet égisze alatt történjen.
Személyvédelem és terrorelhárítás
Az átszervezéssel kapcsolatban Finszter Géza kriminológus a hvg.hu-nak azt mondta, indokolt lehet az a törekvés, hogy az azonos, speciális rendvédelmi feladatok egy helyen csoportosuljanak, szerinte ez egyszerűbb és olcsóbb is, valamint erősíti a centralizációt. Hozzátette: azt viszont nem lehet szakmai érvekkel alátámasztani, hogy az állam- és a kormányfő személyi védelme a terrorelhárítókhoz került, míg a többi közjogi méltóság – a házelnök, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökének védelmét – egy másik testület végzi. Finszter megjegyezte: a demokratikus jogállami felfogás szerint a TEK-nek nem a köztörvényes cselekményekkel kellene foglalkoznia, mint ahogy most teszi. "Akkor viszont – tette fel a kérdést a szakember – miért kell elválasztani a bűnügyi szolgálatoktól?"
Kacziba Antal nyugalmazott tábornok, az ORFK 1991 és 1996 közötti bűnügyi főigazgatója a hvg.hu-nak szintén ésszerűnek nevezte a szervezetek számának csökkentését. Szerinte – mivel a KŐR tényleges, fő funkcióját a TEK átvette – a Készenléti Rendőrséghez kerülők objektumőrök lesznek. "Egyébként a változásnak nincs jelentősége azon túl, hogy akadnak majd pozíciójukat vesztett, sértett parancsnokok."
A szervezeti átalakításról az Országos Rendőr-főkapitányságon nem árultak el részleteket., a hvg.hu-nak csak annyit mondtak, hogy a változás részleteinek kidolgozása még folyamatban van.
| Körmérkőzés a posztokért |
A Készenléti Rendőrség és a KŐR összevonásával közel ötezer fős testületet irányíthat Balogh János parancsnok. Az őrezred élén álló Dobozi Józsefnek is van már állítólag kiszemelt helye, mégpedig a Pest megyei főkapitányi szék; erre a pozícióra már korábban is alkalmasnak tartották. A Pest megyeit jelenleg Simon Tamás vezeti, akit a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) élére tartanak esélyesnek, már csak azért is, mert ő készítette elő a szakértői intézet rendőrséghez való visszakerülését. Simont azt követően bízták meg a főkapitányi teendők ellátásával, hogy – mint arról beszámoltunk – április közepén indoklás nélkül felmentették elődjét, Ármós Sándort. Simon Tamás helye egy szempontból bizonytalannak mondható. A BSZKI vezetőjének helye most köztisztviselői besorolású, Simonnak viszont jelenleg tábornoki rendfokozata van. |
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Szerinte a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.
