„A dizájnerdrogok kérdése alapvetően szabályozási probléma” – jelentette ki a hvg.hu-nak Grezsa Ferenc, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) igazgatója. A minap nyilvánosságra került új nemzeti drogstratégia tervezetét elkészítő munkacsoport vezetője szerint a dizájnerdrogokkal az a probléma, hogy egy-egy szer a forgalomba kerülése után sokszor hetekkel, hónapokkal kerül tiltólistára.

Jelenleg a dizájnerdrogoknak nevezett szerekhez – amennyiben nincsenek tiltólistán – bárki legálisan hozzájuthat. Ezek olyan vegyületek, amelyeket kifejezetten azért kotyvasztanak a zugvegyészek, hogy megkerüljék a kábítószertörvényeket. A módszerük egy képzett vegyész számára nem bonyolult: különböző mértékben módosítják egy-egy jól ismert kábítószer molekuláris szerkezetét (így az már teljesen új anyagnak minősül, vagyis nem tartozik a jogszabály hatása alá), de az is előfordul, hogy olyan vegyületeket kreálnak, amelyek hasonló hatást váltanak ki a fogyasztó szervezetében, mint egy már ismert, de betiltott anyag.

A régi jobb volt?

A hvg.hu-nak több szakember is arról beszélt, hogy felesleges volt lecserélni a jelenleg érvényben lévő, a szakma támogatásával a parlamentben 2009-ben elfogadott drogstratégiát. Az új Nemzeti Drogstratégia megalkotása mögött sokan nem szakmai, hanem politikai motivációt sejtenek, ugyanakkor a hvg.hu-nak nyilatkozó szakemberek elmondták: ha indokolta volna valami új intézkedési terv létrehozását, az éppen a dizájnerdrogok elterjedése. „Az előző stratégia 2008-ban készült el, ezek a szerek pedig tömegesen 2009-ben robbantak be a hazai piacra” – magyarázta az akkori intézkedési terv egyik összeállítója, aki nem akart névvel szerepelni, mert attól tart: hátrányok érik a szakmájában, ha a jelenlegi drogpolitikát bírálja nyíltan.

Meddig kábítószer, és honnan "új vegyület"? Kizárná a kormány a trükközés lehetőségét

AP

A szakértő szerint a dizájnerdrogok elterjedése ellen konkrét megoldási javaslat nem szerepel az új dokumentumban. Ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak Grezsa Ferenc azt mondta: "ha ötször ennyi terjedelemben utalna a munkaanyag a dizájnerdrogokra, az azt jelentené, hogy más típusú szerekre jutna kevesebb hely". A munkaanyag készítői szerint e szerek elterjedése elsősorban nem a stratégia tervezetének a kérdésköre alá tartozik, hanem „egy élő, szakmai probléma, amin dolgozunk”. A dizájnerdrogok nemzetbiztonsági kockázata nagy, miután a korábban hagyományos kábítószerek kereskedelmével foglalkozó bűnözői csoportok újabban egyre inkább e drogok forgalmazására térnek át – állítják az új drogstratégiai szerzői.

Csak következmény

Más szakértők szerint viszont a dizájnerdrogokat éppen annak a drogpolitikának köszönhetjük, amely reflexből tilt. „Azzal, hogy a 2000-es évek végén a hatóságok szigorításainak köszönhetően összeomlott a népszerű partidrog, az Ecstasy piaca, a terjesztők a dizájnerdrogok felé vették az irányt” – magyarázta lapunknak Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért drogszakértője. Márpedig – érvel Sárosi – a hetvenes években a pszichiáterek által gyógyszerként használt Ecstasy alkotóelemeit és hatóanyagát (MDMA) legalább ismerték a szakemberek, ellentétben a folyamatosan megújuló szerekkel.

A dizájnerdrogok terjedése ellen különféle módszerekkel harcolnak a hatóságok. Azt követően, hogy az egyik legismertebb dizájnerdrogot, a mefedront (más néven katit) tavaly szeptemberben betiltották, tucatnyi új, legális szer jelent meg a piacon. Idén márciusban három fideszes vezetésű önkormányzat összehangolt razziát tartott egy ilyen típusú drogokat növényvédő szerként, fürdősóként árusító fővárosi bolthálózat üzleteiben, be is zárták őket, bár az egyik azóta kinyílt. De ha újra be is zárna, az interneten boldog-boldogtalan hozzájuthat ezekhez a termékekhez.

Jön a "generikus szemlélet"

A Kábítószer Koordinációs Bizottság alá tartozó Kábítószer Listák Szakbizottsága (KLSZ) jelenleg olyan szabályozási javaslaton dolgozik, amely a generikus szemléleten alapul – tudtuk meg Téglásy Kristóftól, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúságügyi főosztályvezetőjétől. „Egy bizonyos törzsképlettel határozzuk meg ezeket az anyagokat, így kikerüljük azt a csapdát, hogy egy bizonyos kis atom ide-oda helyezgetésével vagy megváltoztatásával új szert lehessen képezni, amelyik nincs listán, ezért nem illegális” – foglalta össze a módszer lényegét Téglásy Kristóf.

Az, hogy nem egyenként tennék fel a szereket a kábítószerek listájára, hanem egész kémiai csoportokat tiltanának be, Sárosi Péter szerint bizonyosan alkotmányellenes lenne. „Sértené a normavilágosság elvét, hogy a jogszabály nem nevezné meg konkrétan a betiltott szert, és vegyészi végzettség nélkül nem lehetne értelmezni, ráadásul számos olyan szer is felkerülne így a listára, amelynek kábítószerként való használata nem ismert” – magyarázta a TASZ munkatársa.

Sárosi Péter szerint a generikus szabályozás azért sem csodafegyver, mert azokban az országokban (például az Egyesült Királyságban sem) sikerült visszaszorítani a fogyasztást, ahol hasonló szabályozást már alkalmaznak. Sárosi szerint a tiltással még agresszívebbé válnának a gyártók. „A módszer kontraproduktív lenne: a gyenge gyártók ugyan kihullanának, de az erősebbek még élelmesebbek, ügyesebbek, professzionálisabbak lennének, így közvetve nekik kedvezne a szabályozás” – mutatott rá a szakértő. Grezsa Ferenceel ellentétben ő alapvetően nem szabályozási kérdésnek látja a dizájnerdrogok problémáját, szerinte a tiltás mindaddig hatástalan, a kínálat pedig állandó marad, amíg a kereslettel nem tudunk valamit kezdeni.

Úgy tudjuk, a KLSZ elnökségi ülésén az a megoldási javaslat is felmerült, hogy az új szerek forgalmazását, tartását, importját és exportját csak kutatási célra engedélyeznék, s aki a rendelkezést megszegi, az ellen szabálysértési bírságot szabnak ki. Akik ezt a megoldást szorgalmazzák, azzal érvelnek, hogy így el lehetne kerülni a fiatalok tömeges kriminalizálását, ugyanakkor gyorsan fel lehetne lépni a forgalmazókkal szemben. Az új szereket ugyanis kormányrendeletekkel egyenként szinte rögtön azután fel lehetne tenni a listára, hogy a hazai piacon megjelennek, a forgalmazók készleteit is gyorsan le is tudnák foglalni.