Egy Márianosztrai Fegyház és Börtönben fogva tartott panaszos azt sérelmezte, hogy az ágyakon levő szivacsmatrac erősen szennyezett, és nincs rajta huzat – írja a közlemény. A panaszos szerint az emeletes ágyak instabilak, nincs rajtuk sem leesésgátló korlát, sem létra. A zárkák túlzsúfoltak, a WC-k pedig csupán függönnyel vannak leválasztva. A fogvatartott pedig a befogadása után – társaival együtt – két héten át nem fürödhetett.

Az ombudsman vizsgálatot rendelt el, és javaslataival a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokához, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához és az illetékes miniszterhez fordult.

Az intézetparancsnok arról tájékoztatta Szabó Mátét, hogy a 104 zárka közül 74-ben csupán függönnyel vannak leválasztva a mellékhelyiségek. A munkavédelmi szabályok nem írnak elő leesésgátló korlátot a két méternél alacsonyabban lévő felső ágyra, de ha igény van rá, felszerelik. Az országos parancsnok tájékoztatása szerint kétszintes ágyak esetén az ágyhoz rögzített létra használata kötelező, és a büntetés-végrehajtási szervek vezetőinek figyelmét felhívta ennek betartására.

A biztos szerint a munkavédelmi szabályok nyilvánvalóan nem alkalmazhatók az alvásra: a gurulásgátlóval fel nem szerelt emeletes ágyak nem biztonságosak, balesetveszélyesnek tekinthetők. Szabó Máté arra az előírásra is emlékeztetett, hogy a szivacsmatracon legyen huzat, és az elítélteknek hetente legalább egyszer lehetővé kell tenni, hogy meleg vízben fürödjenek. Erre a panaszosnak két héten keresztül nem volt módja.

A Márianosztrai Fegyház és Börtönben száz elítélt helyén 126-ot tartanak fogva. Az ombudsman emlékeztetett arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2011. júniusi ítéletében – akkor a Budapesti Fegyház és Börtön esetében – megállapította, hogy a zsúfoltság és az egészségügyi körülmények embertelen és megalázó bánásmódot jelentenek. A bírósághoz forduló kérelmező számára nem állt rendelkezésre elegendő mozgástér, a WC pedig egyik zárkában sem volt megfelelően leválasztva, így nem biztosították a szükséges magánszférát. Az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága szerint pedig a többszemélyes zárkákban minden egyes fogvatartottnak négy négyzetméter mozgásteret kell garantálni.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter egy 2010. novemberi rendeletmódosítással megszüntette a korábban előírt férőhelynormák betartásának állami kötelezettségét. Az ombudsman az egyre több fogvatartotti panaszra is tekintettel sajtóközleményekben hívta fel a figyelmet a zsúfoltsággal összefüggő súlyos emberi jogi problémákra, a 2010. évi beszámolójában az Országgyűlés elé terjesztette az ügyet, most pedig megismételte a miniszternek tett ajánlását a rendelet újabb módosítására.

A biztos a panaszügyben megállapította, hogy a büntetés-végrehajtási intézet mulasztása sértette a fogvatartottak emberi méltósághoz való jogát, ezért kezdeményezte az intézet parancsnokánál, hogy minden esetben biztosítsa a fogvatartottak számára a matrachuzatot, továbbá a heti egyszeri fürdés lehetőségét. Az emeletes ágyakon a leesésgátlók hiánya a fogvatartottak testi épségének közvetlen veszélyeztetése miatt visszás. A mellékhelyiségek függönnyel való leválasztása nem biztosítja a megfelelő magánszférát, ez és a zsúfoltság – a strasbourgi bírósági döntésre is figyelemmel – embertelen és megalázó bánásmódot jelent – áll a közleményben.

Egy másik esetben a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben fogva tartott egyik panaszos az állampolgári jogok biztosához fordult, mert a magánelzárás fenyítését nem az erre a célra rendszeresített formaruhában, hanem pizsamában kellett letöltenie. A rabtársak kinevették, a biztos az emberi méltóság és a jogbiztonság sérelmét állapította meg.

A közlemény szerint az intézetparancsnok elsőre csupán azt az általános tájékoztatást adta az ombudsmannak, hogy a magánelzárást töltő fogvatartottak speciális, az általánostól eltérő formaruhát és cipőt viselnek. Másodszori megkeresésre azt is közölte, hogy a fogvatartottnak a magánelzárás idejére eltérő öltözetet adtak, mert a megfelelő méretű fogdaruhák éppen mosásban voltak. A biztos megállapította, hogy a fogvatartott panaszát többször is annak ellenére utasították el, hogy a büntetése idejére valóban nem kapott megfelelő ruházatot.

A biztos szerint a nem megfelelő öltözet adása, illetve a panasz alaptalan és késedelmes elutasítása miatt a büntetés-végrehajtási intézet eljárása sértette a fogvatartott emberi méltósághoz és a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az ombudsman ezért kezdeményezte az intézet parancsnokánál, hogy kizárólag az erre a célra rendszeresített formaruhában hajtsák végre a magánelzárás fenyítést, a fogvatartott panaszának utólag adjanak helyt, és a jövőben a fogvatartotti panaszokat jóval nagyobb körültekintéssel, a tényeket figyelembe véve vizsgálják ki.