A közgazdász példaként említette, hogy a szakvélemény nem eredmény, hanem árbevétel alapú menedzserdíjak megfizetését tartalmazza, holott a jövedelmek ilyen módon történő kifizetését mind a hazai, mind a nemzetközi adójogszabályok tiltják.

Szabó Iván, a pécsi önkormányzat jogi képviselője azt hangsúlyozta, hogy a város nem fogadja el a szakértői véleményt, mert az nem szól másról, mint arról, ki tud nagyobb számot mondani. Megjegyezte, Pécs nagyságrendekkel alacsonyabb összeget tartana elfogadhatónak, de hogy pontosan mekkorát, azt a bécsi nemzetközi választott bíróságon mondják el, ha az ügyet a Suez e fórum elé viszi.

A Pécsi Vízmű működésével kapcsolatban kitért arra, hogy a cég 2010-re vízdíjemelés mellett mindössze 9 millió forint nyereséget prognosztizált, a 2009 októberében a helyébe lépő Tettye Forrásház Zrt. mostanáig 600 millió forint nyereséget produkált és a jövő évre félmilliárd forintot tervez.

A Suez kedden hozta nyilvánosságra a vízműügyben közreműködő Compass Lexecon szakértői véleményét, amely szerint a Suezt 26,6 millió euró, azaz mintegy 7,62 milliárd forint kártalanítás és annak kamatai illetik meg a pécsi önkormányzatnak a Pécsi Vízmű Zrt.-vel kötött szerződése felbontása és annak következményei miatt.

"A Suez Environnement megelégedéssel veszi tudomásul, hogy végre elkészült a független szakértői jelentés és elfogadja a Compass Lexecon által kiszámított összeget" - írták akkor közleményükben. Hozzátették: annak érdekében, hogy a kártalanítási összeget a szerződésben meghatározott 30 napon belül átutalhassák, a Suez fizetési értesítőt küld a pécsi önkormányzatnak.

"Ha a város nem fizeti ki határidőn belül a meghatározott kártérítést, a Suez a bécsi nemzetközi választott bírósághoz fordul jogorvoslatért" - hangsúlyozták. Szabó Iván a közleményre reagálva azt mondta: "az önkormányzat nem fizeti ki az összeget és perre készül. Megítélése szerint a brazil társaság eljárása teljes mértékben ellentmond a Pécs és a Suez között fennálló korábbi megállapodásnak, illetve annak a részvényszámítási mechanizmusnak is, amelyet a francia partnercég dolgozott ki és foglaltatott szerződésbe.

Hozzátette: a Compass Lexecon Pécs véleményének, dokumentumainak a figyelembe vétele nélkül készítette el szakértői anyagát, amelyet számos tévedés, számítási hiba, helytelen következtetés és összegszerű tévedések jellemeznek.

Pécs 2009 október elején felmondta a szolgáltatási szerződést, átvette a városi vízközműveket, miután a Pécsi Vízmű Zrt.-vel határidőre nem egyezett meg a kisebbségi tulajdon visszavásárlásáról. Az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottjai ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét, és kizárták a Pécsi Vízmű vezetői körét. Azóta Pécsen az önkormányzat által alapított Tettye Forrásház Zrt. a szolgáltató.

A város és a kisebbségi tulajdonos Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert az önkormányzat szerint a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezte előtérbe. Emellett az önkormányzat sokallta a befektető osztalékát és egyéb járandóságait, amelyek a képviselők szerint egy 100 százalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák.

Az ügy érintettjei mintegy negyven jogi eljárást indítottak egymás ellen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság tavaly február közepén jogszerűnek találta, hogy a város felbontotta a Pécsi Vízművel kötött üzemeltetési szerződést, a Tolna Megyei Bíróság azonban eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezte a választott bíróságot. Az ügy már a Legfelsőbb Bíróságon van, az LB a tervek szerint szeptember 26-án hoz határozatot.

Időközben nemcsak Pécs, hanem a baranyai megyeszékhely környéki kisebb városok, községek is kikerültek a Pécsi Vízmű szerződött partnereinek köréből. Egyedül Szalánta nem hajlandó szerződést bontani a társasággal, és a Tettyét megbízni a vízszolgáltatással.