A készülő köznevelési és felsőoktatási törvénytervezet nem tartalmazza a következő években a felsőoktatásba felvehető diákok keretszámait - annak megoszlását államilag támogatott, illetve önköltséges képzésre -, azt majd kormányrendeletben kell meghatározni - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hoffmann Rózsa. Ha minden jól alakul, akkor november elején benyújtják a parlamentnek a törvényjavaslatot, a törvények pedig év végéig születhetnek meg, a változások pedig jövő  szeptemberben léphetnek hatályba - tette hozzá.

Az oktatási államtitkár szerint a több önköltséges hallgató felvételéhez egy másik diákhitel konstrukció kell, mert a jelenlegi legfeljebb a megélhetéshez nyújt segítséget, de ahhoz nem, hogy például a Zeneakadémia több mint egymilliós képzési költségét fedezze. Az új konstrukcióhoz, amelyet a korábbi mellett is fel lehetne venni, de csak a képzési költségekre lehetne fordítani, komoly kormányzati hitelgaranciákkal rendelkező banki megoldásokra van szükség - mondta Hoffmann.

Hoffmann Rózsa elmondta, már a tanulmányokat megelőzően célszerű komolyabban szűrni a jelentkezőket, nem szükséges azokat felvenni egyetemre, akik éppen csak elégségesre teljesítették az érettségi követelményeket. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a felsőoktatási törvényben csak a lehetőségét rögzítenék annak, hogy az államilag finanszírozott hallgatókkal szerződést kössenek. Szerinte úgy igazságos, hogy ha a közpénzből képzett hallgatók bizonyos ideig Magyarország javára dolgozzanak és képzésük kezdetén ezt szerződésben vállalják. Ez a vállalati ösztöndíj-szerződések esetén is bevett gyakorlat - tette hozzá.

Mérhető és ellenőrizhető kritériumok alapján dől majd el, hogy a meglévő egyetemek közül melyekből lesz tudományegyetem, illetve melyekből főiskola - magyarázta Hoffmann Rózsa, hozzátéve, hogy a kritériumok teljesítésére néhány év áll az egyetemek rendelkezésére.