Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
A határozat elfogadása lehetővé teszi, hogy a stratégiához illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal kiegészülve egységes stratégiai rendszer alakuljon ki.
A zárószavazás előtt két módosító javaslatot nyújtottak be, az egyiket Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a másikat pedig több MSZP-s képviselő. Mindkettő a határozati javaslat ugyanazon pontját ugyanúgy módosította, koherencia-zavart küszöbölt ki. A képviselők 321 igen, 5 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el.
Az energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket.
Az új energiastratégiára azért van szükség - olvasható a határozat bevezetőjében -, mert a magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ. Figyelembe kell venni a jövő nemzedék érdekében az élhető környezet megőrzését, az Európai Unió energiapolitikai törekvéseit és a globális kihívásokat is - szól az indoklás. A kereteket a hazai gazdaságot meghatározó tényezők – a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek – jelölik ki.
MTI / Kovács Attila
Az energiastratégia elsődleges célként hosszú távú szempontok alapján optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülését. A határozat szerint a célok megvalósításához csökkenteni kell az energia importfüggőséget - részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését.
A dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezi.
A határozat elfogadásával a parlament felkéri a kormányt egyebek között arra, hogy "alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert". A kormány segítse elő az energiapiac regionálissá tételét úgy, hogy - többek között - Magyarország regionális elosztó és tranzit szerepét erősítsék.
A kormányra háruló feladatok között szerepel az is, hogy a kabinet vizsgálja meg az energiahasználatot támogató szociális jellegű juttatások energetikai céloktól független kezelésének lehetőségét, azaz keresse a módját a szociális támogatás és az energiaárak szétválasztásának.
A határozat előírja a kormány számára, hogy legalább háromévenként készítsen jelentést az energiapolitika megvalósulásáról. Az országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lép hatályba és azzal egyidejűleg hatályát veszti a 2008-ban született 2008-2020 közötti időszakra szóló energiapolitikai határozat.
