A tárgyalásról távozóban Eleni Tsakopoulos Kounalakis nem kívánt nyilatkozni, mindössze annyit mondott: "remek megbeszélésünk volt, ahogyan mindig". A nagykövetség később kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy "ma délután Kounalakis nagykövet asszony igen meleg hangulatú és hasznos találkozón vett részt Orbán miniszterelnök úrral. Kétoldalú kapcsolataink ügyeinek széles skáláját tárgyalták meg, beleértve együttműködésünket az afganisztáni és a balkáni, NATO-vezette missziókban".

A nagykövet a közlemény szerint köszönetet mondott Orbánnak azért a rendkívüli szolgálatért, amelyet Magyarország tett az USA-nak Líbiában, amikor ellátta az Egyesült Államok diplomáciai és konzuli érdekeinek védelmét. "A nagykövet elismeri és értékeli, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a magyar kormány a gazdasági átalakítás során, és beszélt arról, hogyan tudna segíteni a nagykövetség és az amerikai cégek, beleértve a vállalkozás és a kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatását" – tette hozzá a szöveg.

Orbán és Kounalakis megbeszéléseket folytattak továbbá a magyarországi fejleményekről, köztük a Hillary Clinton külügyminiszter által budapesti látogatása során felvetett aggályokról. Ezekről az ügyekről barátokként ejtettek szót, egyetértve abban, hogy Magyarország demokrácia, melynek megválasztott kormánya ritka, kétharmados mandátumot kapott Magyarország népétől. "E rendkívüli lehetőség, valamint a gyors ütemű változások az Egyesült Államokat erősen érdekeltté teszik abban, hogy Magyarország sikerrel járjon és még erősebb szövetségessé váljon. Kapcsolatunk közös értékeken és közös érdekeken, valamint kölcsönös tiszteleten alapul" – fejeződik be a közlemény.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az USA a Washington Post szerint augusztus végén hivatalos diplomáciai tiltakozást akart volna átadni az Orbán-kormány működése ellen, a miniszterelnök azonban állítólag túl elfoglalt volt ahhoz, hogy fogadja Kounalakis nagykövetet. A Washington Post múlt heti írása kapcsán, amely szerint a nagykövet az amerikai külügyminisztérium hivatalos diplomáciai tiltakozását kívánja átadni a magyar kormányfőnek, Szijjártó Péter azt mondta: "a diplomáciában démarche-nak nevezett hivatalos tiltakozásról nem kaptak jelzést a budapesti amerikai nagykövetségtől".

Mint arról beszámoltunk: a Post In the Loop blogjában múlt héten azt írták, egy 2010 júliusában készült fotóból arra lehet következtetni, hogy igen szoros viszony volt Eleni Tsakopoulos Kounalakis és Orbán Viktor között, a képen ugyanis a miniszterelnök kezet csókol a budapesti amerikai nagykövetnek. "Kár, hogy azóta eltávolodtak egymástól" – sajnálkozik a szerző, Al Kamen, aki szerint ennek oka Orbán általa antidemokratikus bohóckodásaként aposztrofált tevékenysége, mert lesújt a médiára, visszaszorítja az igazságszolgáltatás függetlenségét, támadja a kisebbségeket, valamint egyre inkább az egypártrendszer felé irányítja az országot.

Az újságíró szerint az amerikai külügyminisztérium úgy érezte, Orbán nem vette Clinton üzenetét, hogy hagyjon fel korábbi taktikájával, ezért a diplomaták jobban felemelték a hangjukat. Augusztus végén Washingtonból hivatalos diplomáciai tiltakozást akartak volna átadni az Orbán-kormány működése ellen, a miniszterelnök azonban állítólag túl elfoglalt volt ahhoz, hogy fogadja Kounalakis nagykövetet, ehelyett utazgatott és üzletemberekkel találkozott világszerte.

A budapesti amerikai nagykövetség az Origo megkeresésére pénteken csak annyit közölt, hogy a nagykövetség munkatársai rendszeresen találkoznak a magyar kormány képviselőivel, és a miniszterelnökkel is már régen meg van beszélve a keddi találkozó. Ezt Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a hvg.hu-nak is megerősítette.

A Népszabadság - amely kész tényként kezeli a tiltakozás átadását - egy, az amerikai-magyar kapcsolatokat jól ismerő forrásra hivatkozva azt írja, hogy az utóbbi húsz évben amerikai kormány biztosan nem adott át ilyen jegyzéket Budapestnek. 2001-ben történt meg utoljára, hogy írásban kérdéseket intéztek Jeszenszky Géza akkori külügyminiszterhez. Bár Washingtonnak volt vitája a Gyurcsány-kormánnyal is, főként energiaügyekben, azt a nagykövetség szóban is tudta tisztázni. Az ilyen típusú demarche egyébként az amerikai külpolitikában is ritka eszköz, mindössze néhány ilyet bocsátott ki a State Department az elmúlt években - írja a lap.

A mostani helyzet hátterében a Népszabadság szerint az állhat, hogy a Hillary Clinton nyári budapesti látogatásán megfogalmazott kritika szemlátomást süket fülekre talált a magyar kormánynál. Az amerikai diplomácia nem látott más lehetőséget, mint az erős eszköznek számító demarche átadását. A lap forrása úgy véli, hogy valójában nem az a kérdés, hogy az Orbán-kormány megérti-e végre a kritikát, hanem inkább az, hogy ez mikor történik meg.

Lehet keménykedni Washingtonnal és Brüsszellel, de ha nem jönnek a befektetések, és egyre mélyül a gazdasági válság, akkor a kormány kénytelen lesz majd udvariasabb hangnemet megütni. A Népszabadság forrása - optimistán - abban is bízik, hogy a Fideszen belül  megvan még az az atlantista csoport, amely nem engedi, hogy a viszony elmérgesedjen az Egyesült Államokkal.