A Fővárosi Közgyűlés még januárban kérte fel a Budapesti Közlekedési Központot (BKK), hogy dolgozza át a közelmúltban átnevezett Széchenyi István (volt Roosevelt) tér átépítésének terveit. A beruházás a Budapest Szíve program Reprezentatív kaputérség elnevezésű elemének része, ennek első ütemeként újult meg a közelmúltban a Március 15. tér és környéke.

Az átalakítás célja, hogy a területet reprezentatív városi térré formálja át, csökkentve az autós forgalmat a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham Palota előtt.

„Az átépítés eredményeként gyalogosan megközelíthetővé válna a tér középső, ma megközelíthetetlen zöld szigete, emellett a Bazilika felől szinte akadálytalan gyalogoskapcsolat vezetne a gyalogos Zrínyi utca felől a téren át a Széchenyi Lánchídra, ezzel kiemelt gyalogostengelyt teremtve Budapest turisztikai központjában” – olvasható Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes tájékoztatójában, amely pénteken kerül a közgyűlés elé.

Jönnének a bringások

Az elképzelések szerint a Széchenyi téren megszűnne a rakparti lehajtó, ennek szerepét délen a Március 15. téri, északon pedig a Kossuth téri lehajtó venné át. Az eredeti tervek szerint a felhajtás is megszűnt volna, ez azonban – a tájékoztató szerint – egy kis körforgalommal megoldható. A Kossuth teret és a Széchenyi teret összekötő Akadémia utca ma még északi egyirányú forgalmát kétirányúvá alakítanák, ezzel biztosítva a Széchenyi rakpart és az immár azonos nevű tér kapcsolatát.

Biciklisek az egykori Roosevelt téren, a Critical Mass rajtja előtt. Örökzöld

Stiller Ákos

A környéken kerékpáros útvonalakat is kialakítanának; a biciklisek kelet-nyugati irányban a Lánchíd és a József Attila utca vonalán, északi irányban a Szende Pál utcától a Dorottya utcán és az Akadémia utcán, dél felé pedig a Széchenyi rakparttól az Arany János utca – Akadémia utca – Dorottya utca útvonalon közlekedhetnek a tervezett átépítés és felújítás után.

A városvezetés célja, hogy a jelenlegi park megmaradjon, így az eredeti tervekhez képest több zöldterületet terveztek. Díszkövekkel burkolnák a tér Gresham Palota és Lánchíd közötti részét, tulajdonképpen meghosszabbítva ezzel a Zrínyi utcát; ez lenne a tér fő gyalogostengelye.  A Lánchíd északi oldalán meghosszabbítanák, és szintén díszkővel burkolnák a pesti korzót. Ugyancsak díszburkolatot kapna az Akadémia előtti tér, ahol megszűnne a parkoló.

Az Akadémia előtti területre a jövőben csak külön engedéllyel lehetne felhajtani, és ott megállni, a parkolási lehetőség azonban megszűnik. Helyette némileg távolabb, az Arany János utcában jelölnének ki kizárólag az Akadémia által használható parkolóhelyeket, az MTA gazdasági kiszolgálását azonban továbbra is az Akadémia utca felől oldanák meg.

Majd meglátják

A terveket a főváros már bemutatta az illetékes hatóságoknak, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnökének; az építészeti koncepciót pedig a fővárosi tervtanács tárgyalta meg.

Fülöp Máté

A beruházás pénzügyi háttere azonban kétséges. A Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága a fővárost arról tájékoztatta, hogy a „2007-2013-as időszakban rendelkezésre álló forrás nagymértékben bizonytalan”. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a projekt uniós támogatási szerződése 2012-ben csak akkor írható alá, ha más, tervezett beruházások pályázatát nem nyújtják be, vagy a kormány a források átcsoportosításával a megvalósítás mellett dönt.

Szívritmus-szabályzás

A Budapest Szíve program keretében eddig három beruházás valósult meg. Elsőként a főváros és az V. kerületi önkormányzat együttműködésében a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti útvonalat alakították át csökkentett forgalmú útszakasszá, még az előző önkormányzati ciklusban. A Belváros Főutcája program kialakításával csökkent az érintett terület átmenő forgalma, díszburkolatot kapott az egész útszakasz és új utcabútorokat helyeztek el.

A múlt hónap elején adták át a Reprezentatív kaputérség programt első elemét, a felújított és átépített Károly körutat. A beruházás keretében zöldsávot alakítottak ki a Dohány utca és a Deák tér között a két villamospálya széthúzásával, mindkét irányban megszűnt egy-egy autós sáv, valamint kiszélesítették a járdákat. Az átalakítás 3,1 milliárd forintba került, ebből 2,7 milliárd forintot az Európai Unió biztosított.

A Március 15. tér átépítése során megújult a korábban alig használható park, a római kori falmaradványokat fűtött üveglapok alá helyezték. Felszámolták a téren a parkolót, díszkövekkel fedték a teret és új utcabútorokat helyeztek el. A Hídfőterek és új pesti korzó program – amelynek folytatása a Ferenciek tere átépítése lesz – 2,2 milliárd forintba került, ebből 1,6 milliárd forint az uniós támogatás.