Szemantikai vita dönthet arról, hogy már most megalapíthatja-e saját parlamenti frakcióját Gyurcsány Ferenc pártja, a szombaton egyéves születésnapját ünneplő Demokratikus Koalíció. A kérdés ugyanis az, hogy kilépésnek, vagy kiválásnak kell-e értelmezni azt, hogy tíz ember otthagyta a szocialista frakciót.

Mesterházy Attila ugyanis a Kövér Lászlónak írt levelében a kilépés kifejezést használta, és Tóbiás József pártigazgató is egyértelműen erről beszélt hétfői sajtótájékoztatóján. "Csak kilépésként tudjuk értelmezni a döntést, ez szerepel Mersterházy Attila pártelnök Kövér Lászlónak írt levelében is" - mondta Tóbiás, aki szerint az, hogy hogyan értékeli ezt a házelnök és hogy ad-e a csoportnak frakcióalakítási jogot, már Kövér dolga. Márpedig a parlament Házszabálya úgy fogalmaz, hogy a frakcióból való kilépés, vagy kizárás esetén az érintett képviselő hat hónapig köteles függetlenként folytatni, mielőtt új csoporthoz csatlakozik.

A kilépés, kilépés

Az általunk megkérdezett, a témában szakértőnek számító alkotmányjogász-képviselők véleménye egyértelműnek tűnik: a kilépés, az kilépés. „Ha tízen teszik meg ezt, ez akkor is csak kilépés” – mondta egy szocialista vezető, aki szerint pártja sem támogatja az új frakció azonnali megalakulását. Csak az Alkotmányügyi Bizottság egy volt MSZP-s tagja mondta azt lapunknak, hogy „így és úgy is lehet értelmezni Gyurcsányék távozását”, szerinte az dönt majd, hogy „a Fidesznek mi a fontosabb politikai szempontból: az, hogy „minél hamarabb egymásnak ugrassza az új pártot és az MSZP-t, vagy hogy Gyurcsány Ferencet hozza minél lehetetlenebb helyzetbe”.

Nézegessen képeket Gyurcsányék távozásáról!

Tiszta ügy, hogy lesz-e már most új frakció_ vagy mégsem?

Fazekas István

Egy alkotmányjogi ügyekben jártas fideszes ugyanakkor visszautasította ezt az interpretációt. „A helyzet szerintem jogilag annyira egyértelmű, hogy – még ha esetleg fűződne is hozzá politikai érdekünk – nehezen dönthetünk másképpen: Gyurcsányék kiléptek, és nem állja meg a helyét az ellenkezőjét bizonygató jogi érvelésük” – fogalmazott. Molnár Csaba, az új formáció leendő frakcióvezetője ugyanis Kövér Lászlónak írt levelében arra hivatkozott, hogy amikor 1996-ban 15 képviselő kiválásával az MDF-ből létrejött a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP), ők egyből frakciót alakíthattak.

Csakhogy ekkor Szabó Iván volt az MDF frakcióvezetője, és ő eleve úgy fogalmazott e házelnöknek írt levelében, hogy kiválnak, és új frakciót alapítanak. A parlament első emberének pedig a Házszabály szerint nincs mérlegelési joga az ügyben: csak azt ellenőrizheti, hogy a tájékoztatás írásban érkezett-e, és az érintett frakció vezetőjétől jött-e. Vagyis, aszerint, hogy ebben „kilépés” vagy „szétválás” szerepel, a neki küldött levél szellemében kell eljárnia.

A Fidesz és a Jobbik szerint ráadásul egy 2009. márciusi állásfoglalás a Házbizottság részéről még ennél is egyértelműbb, ami ráadásul a Gyurcsány-kormány idején született meg. Ez kimondja, hogy akkor is ki kell várnia egy képviselőnek a hat hónapot, ha egy másik frakcióhoz csatlakozás, vagy egy új megalakításának szándékával cselekszik. A Házszabályt persze nem köti a precedensjog, de Kövér László aligha dönt másképp, mint amit a Fidesz tenne. Ráadásul – mint egy, az MDF-MDNP szétválásban érintett honatya a hvg.hu-nak elmondta, 1996-ban - bár a Fidesz támogatta az MDNP megalakulását - maga Kövér László akkor is a másik értelmezés mellett volt, így „ha magához következetes, akkor most is így tesz”.

Kérdés még, mi lesz az eddig az MSZP által birtokolt parlamenti bizottsági helyekkel a szétválás után. Egy szocialista forrásunk szerint, ha Gyurcsányék nem alakíthatnak új frakciót, hat hónapig egyszerű lesz a helyzet: a tíz képviselő függetlenként maradhat annak a bizottságnak a tagja, ahol most is dolgozik. Ha netán mégis megalakulna hamar az új frakció, akkor teljesen újra kellene osztani a helyeket, hiszen minden pártnak jár tagság minden bizottságban. Erre valószínűleg március vége felé kerülhet sor, már említett fideszes forrásunk szerint azonban elképzelhető, hogy addigra úgy változtatják meg a Házszabályt, hogy „azért tízfős törpefrakcióknak ne lehessen automatikusan mindenhol bizottsági helyük”.

Azaz könnyen lehet, hogy Gyurcsány Ferenc pártjának a bizottsági helyeket is szűken mérik majd. Egyébként jelenleg húsz állandó, és tíz eseti bizottsága van a parlamentnek, így technikailag sem lenne könnyű a tízfős képviselőcsoportnak mindenhol egyszerre helytállnia.