Mint mondta, elsősorban a nagyvárosokban számíthatnak nagyobb forgalomra a jövő keddig tartó pótösszeírást szervező önkormányzatok. A tapasztalatok szerint a pótösszeírás során jelentősen csökkenhet azok száma, akik eddig tudatosan elkerülték a válaszadást, esetleg lakásbérlőként maradtak ki az adatszolgáltatásból, illetve kifejezetten megtagadták a részvételt (ez utóbbi alig több mint ezer címen fordult elő). Ezzel ők is elkerülhetik a szabálysértési eljárást - tette hozzá.

Virágh Eszter kiemelte: a pótösszeíráson a települési, illetve a kerületi polgármesteri hivatalokban lehet jelentkezni mindazoknak, akik kimaradtak a számlálásból.

Emlékeztetett arra, hogy a 15. magyar népszámláláson a hónap első felében lehetett a kérdőíveket elektronikus formában kitölteni, ezzel  a lehetőséggel a megkeresett háztartások csaknem 19 százaléka élt. A papír kérdőívek önálló kitöltésére a megkeresettek 15 százaléka vállalkozott, a legtöbb lakcímen a hagyományos számlálóbiztosi interjú keretében adtak számot magukról és lakásukról a jelenlegi feldolgozottság alapján.

Az internetes válaszadás elsősorban az időszűkében lévőknek kínált kényelmes, gyors, rugalmas válaszadási lehetőséget. Az így válaszolókat az elektronikus programba beépített útmutatások és ellenőrzések, a szöveges válaszlehetőségek esetén pedig legördülő válaszlisták segítették, még ha ez utóbbiak némileg határt is szabtak a szabad válaszadásnak - jegyezte meg.

Szólt arról, hogy a papír kérdőívek önálló kitöltését leginkább azok preferálták, akik nem kívántak időpontot egyeztetni, és lakásukba beengedni egy számukra ismeretlen számlálóbiztost. Ez a módszer bizonyult a legnehezebbnek, itt volt a válaszadó leginkább magára hagyva, s a kitöltés pontosságát a személyes felelősségérzet és hozzáállás is meghatározta.

A személyes interjú módszerét általában azok választották, akik bizalommal nyitottak ajtót a számlálóbiztosnak, megbíztak felkészültségében, hozzáértésében, és nem kívántak maguk a kitöltéssel vesződni - mutatott rá.