Több ponton is bírálta a parlamentben az új köznevelési törvényt Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke. „Túl sokat akarunk túl kevés idő alatt” – fogalmazott Pokorni.
Kedden kezdődött a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevével fémjelzett köznevelési törvénytervezet általános vitája, amelyről - mint arról a hvg.hu-ban többször beszámoltunk - éles vita alakult ki a fideszes oktatáspolitikusok és az államtitkárság között. Ezért senkit nem lepett meg, hogy vezérszónoki felszólalásában Pokorni Zoltán több ponton kritizálta a javaslatot. Beszédében Hoffmannt bírálta, amikor azt mondta: az oktatáskutatásban ismert mérőeszközökre és nem a személyes tapasztalatokra érdemes figyelni. A nemzetközi felmérések szerint a magyar oktatás nem esélyteremtő, hanem az esélyegyenlőséget konzerválja.
Pokorni egyetértett azzal, hogy hozzá kell nyúlni az iskolák fenntartásának jelenlegi rendszeréhez, de nem olyan formában, ahogy azt a javaslat tenné. „Perverz finanszírozási rendszert hoztunk létre, ott költünk kevesebbet, ahol többet kellene” - mondta a képviselő, ugyanakkor hozzátette: nem szabad átesni a ló túlsó oldalára. Pokorni azt szorgalmazza, hogy ne vonjon el az állam azoktól az önkormányzatoktól is iskolákat, amelyek jól meg tudják oldani a fenntartást. „A nagyobb településeket miért fosztjuk meg azoktól a lehetőségeiktől, hogy ők viseljék gondját iskoláiknak?” - tette a fel a kérdést. Mint mondta, elfogadhatónak tartja, hogy az állam elvonja ezeket a feladatokat, de ez esetben tegyék lehetővé azt is, hogy az önkormányzatok visszaszerezhessék ezeket az iskolákat. Közölte: ma az iskolák fenntartására a legtöbb pénzt az önkormányzatok adják. Pokorni szerint deklarálni kell, hogy a fenntartást vállaló önkormányzatoktól ne vonjon el forrásokat az állam. „Maradjanak meg azok az önkormányzatok iskolafenntartó pozícióban, akik erre képesek” - közölte.
Ez muszájnapközi
Pokorni Zoltán az egész napos iskoláról is beszélt, mondván: elkötelezett a rendszer bevezetése mellett, miután Magyarországon kevés a közfinanszírozott idő, kevés a közpénzből finanszírozott közismereti óra. A délutáni sport- és nyelvórákat a szülők vásárolják meg a képzési piacon, s azok a gyerekek csellengenek iskola után, akiknek a szülei erre anyagi okok miatt nem képesek. Pokorni szerint 3-6 év alatt lehet felépíteni olyan fejlesztéspolitikát, hogy az egész napos iskola dominánssá váljon. Abból, ami most a tervezetben van, szerinte csak muszájnapközi lesz. „A paragrafus ingyen van, annyit is ér” – jelentette ki, utalva arra, hogy a rendszer bevezetésére pénzt, energiát és munkát kell szánni. Úgy vélte, már az államtitkár is „tolja el magától” az egész napos napközi problémáját.
Pokorni Zoltán szerint lehet és kell is deklarálni egy hierarchikus értékrendet az oktatásban, de nem külső parancs hatására. „Ez egy folyamat, ez a pedagógiai mesterség csodája” - mondta a fideszes képviselő. Szerinte teret kell adni a gyerekeknek, hogy közösséggé tudjuk formálni őket. „Ma a magyar gyerekek végtelenül magányosak” - mondta. „Ha nem csinálunk egész napos iskolát, nem teremtünk pedagógiai tereket, akkor a köznevelési törvény üres szó marad” - közölte.
Nem csak pénz kérdése
A pedagógus-életpályamodellel kapcsolatban azt mondta, ez nem szakszervezeti ügy, nem az a kérdés, ki mennyit keres. Mint mondta, másfél évtizede „csúszik a pedagóguspálya egy ördögi spirálban”: egyre kevesebb a bér, egyre több a másodállás, ami nem tesz jót az oktatás színvonalának. Az ördögi kör megtörése Pokorni Zoltán szerint nemcsak pénz kérdése, jó példa erre, hogy Medgyessy Péter idején hiába volt 50 százalékos béremelés, nem javított ezen a helyzeten.
Szerinte a pedagógusképzésnél csak a közoktatásra kellene képezni a tanárokat, osztatlan képzésben. Szükség lenne olyan ösztöndíjra, amely azt szolgálná, hogy az érettségi előtt állóknak vonzó legyen a pálya. Pokorni szerint az elején kellene radikálisan megemelni a béreket, nem a pálya végén, ahogy a mostani tervezetben van. „A cél, hogy a fiatalok, akik tesznek is érte, gyorsabban jussanak el a maximumhoz” - mondta a képviselő.
A pedagógusok minősítéséről szólva elmondta: egy minősítés akkor jó, ha kétségbevonhatatlan, ha tétje van. A jelenlegi tervezet viszont szerinte inkább az életkorhoz és nem a minősítéshez köti a jövedelmet. „A tervezet nem tesz különbséget az intézményminősítés és a pedagógusminősítés között” - hangsúlyozta Pokorni Zoltán.
Hoffmann kiállt a tervezete mellett
A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, és a köznevelési rendszer fenntartása, működtetése a magyar állam joga, feladata és kötelessége - mondta Hoffmann Rózsa megnyitó expozéjában. Úgy fogalmazott: az új köznevelési rendszer kitüntetett feladata a nevelés. A jogszabályt ismertetve elmondta, a tankötelezettséget 6-tól 16 éves korig jelöli ki az előterjesztés, eddig köteles iskolába járni a gyermek, ez azonban nem azt jelenti, hogy utána ki kell tenni az iskolából, hanem azt, hogy vagy tanulnia kell, vagy dolgoznia.
Kövesse percről percre a köznevelési törvénytervezet vitáját az Eduline-on!
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
