Az albizottság mintegy húsz perces ülést tartott, amelyen a bizottság fideszes elnöke, Győrffy Balázs azt mondta: komolytalan a volt miniszterelnök hozzáállása az Országgyűlés munkájához. A testület a Bajnai Gordon által megadott időpontokból válogatott, a volt kormányfő azonban ennek ellenére lemondta a meghívást. Bajnai Gordon "szórakozik" a bizottsággal, ezért az legközelebb majd csak a parlament tavaszi ülésszakán hívja meg újból, jogszabály-módosítást követően ugyanis a volt miniszterelnöknek nem lesz lehetősége kibújni a most is meglévő kötelezettsége alól - szögezte le a bizottság elnöke. Győrffy Balázs a hatályos alkotmányból idézve felolvasta: az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a testület rendelkezésére bocsátani, illetve köteles előttük vallomást tenni.
Bajnai Gordon titkársága erre válaszul közölte: a volt miniszterelnök tiszteletben tartja az országgyűlési bizottságok munkáját, azokon korábban is részt vett és a jövőben is eleget kíván tenni ezen kötelezettségeinek. A mai bizottsági ülésre szóló meghívó 2011. november 9-i beérkezését követően Bajnai Gordon nevében volt miniszterelnöki kabinetfőnöke, Schmidt-Hegedüs Dóra 2011. november 10-én írásban jelezte az albizottság elnökének, hogy külföldi programja miatt az ülésen nem tud részt venni, és felajánlott további két, novemberi időpontot (november 23-a és november 28-a), amelyeken áll az albizottság rendelkezésére - írják válaszukban.
A mellékelt írásos levél fényében érthetetlen, hogy a Bizottság milyen alapon várta ma Bajnai Gordont a meghallgatásra - szól a titkárság levele, amely szerint felmerül a gyanú, hogy valójában csak egy újabb kommunikációs fogásról (mások szóhasználatával élve: szórakozásról) van szó, melynek célja az ország előtt álló súlyos problémákról való figyelemelterelés, és a volt miniszterelnök személyének lejáratása.
MTI / Beliczay László
Győrffy Balázs ezt követően közölte, azért hívták meg az ülésre Zdeborszky Györgyöt, mert az MFB egyik dokumentumában fellelhető egy olyan nyilatkozata, amely szerint a nyújtott kezességvállalás "nem feltétlenül áll két lábbal a jogszerűség talaján", és azt a volt vezető nem támogatta. Budai Gyula ennek kapcsán megjegyezte, hogy szerinte a bizottság megtarthatja ez ügyben a meghallatást, hiszen a büntető feljelentésben már megfogalmazódott egy olya tényállítás, amelyben sem üzleti-, sem banktitok nem szerepel. Ennek az a lényege - fűzte hozzá -, hogy Zdeborszky György, az igazgatóság elnökeként akkor az előterjesztést azzal a megjegyezéssel fogadta el, hogy nem érti, miért a magyar állampapírok másodpiaci kamatfelára alatt nyújtja a hitelt az MFB, és jelezte, az ügyelettel nem ért egyet.
Zdeborszky György közölte: egyetlen, a konkrét üggyel kapcsolatos kérdésre sem tud válaszolni, mert azzal banktitkot sértene, mint volt bankvezetőt, köti a hitelintézeti törvény. Győrffy Balázs tudomásul vette a nyilatkozatot, majd berekesztette az ülést.
Budai Gyula még a nyáron jelentette be, hogy büntetőfeljelentést tesz a Péti Nitrogénműveknek nyújtott állami hitelgarancia és kezességvállalás ügyében hűtlen kezelés bűntettének és jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanúja miatt. Akkor az ügy részleteiről szólva elmondta: az állam készfizető garanciát vállalt a Nitrogénművek 50 millió eurónyi, továbbá 10 milliárd forintnyi hitel felvételéhez. Azt, hogy az állam milyen garanciákkal rendelkezik, ha a cég csődbe megy, egy 2008. decemberi kormányhatározat rögzítette, amelyet azonban egy hónappal később úgy módosítottak, hogy a korábban felsorolt biztosítékok közül egy sem szerepelt benne.
Szerinte a Péti Nitrogénművek úgy kapott 50 millió eurót 80 százalékos bankgaranciával és 10 milliárd forint fejlesztési banki hitelt 100 százalékos állami garanciával, hogy semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javára. Az elszámoltatási kormánybiztos azért kezdeményezte Bajnai Gordon meghallgatását, hogy kiderüljön, ki utasította a szabálytalan átutalásra Erős Jánost; az MFB a fejlesztési tárcához tartozott, amelyet akkor Bajnai Gordon vezetett.
