A hatályos szabályozás szerint kivételesen indokolt esetben az újságírók kötelezhetők az információkat adó források felfedésére, az viszont csak a nyomozóhatóság megítélésén múlik, hogy egyes ügyek ide tartoznak-e, a sajtó képviselőinek nincs lehetőségük arra, hogy vitassák, fennáll-e a kivételes helyzet – fogalmazott közleményében Jóri András adatvédelmi biztos.
Jóri András
MTI / Kollányi Péter
Az oknyomozó újságírással foglalkozó atlatszo.hu főszerkesztőjét, Bodoky Tamást a Brokernettel kapcsolatos zsarolási ügyben kötelezte a rendőrség arra, hogy fedje fel, kitől jutott az anyagokhoz. Bodoky ezt akkor megtagadta, de a BRFK elutasította az érvelését, miszerint a hatályos magyar jogszabályok lehetővé teszik, hogy egy újságíró inkognitóban hagyja forrásait, és csak különleges esetekben fedheti fel őket. Az ügyészség novemberi állásfoglalása szerint a büntetőeljárások során nem is illeti meg tanúzási mentesség az újságírókat.
Jóri András szerint módosítani kellene a médiatörvényt aszerint, hogy a nyomozóhatóság bíróság előtt megtámadható határozatot hozzon arról, ha az információforrás felfedése a nyomozás vagy a bűnmegelőzés szempontjából kivételesen indokolt. Az adatvédelmi biztos az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került 2010-es ügyre hivatkozik: az újságíró forrásfelfedéséhez a végrehajtó hatalomtól teljesen független és pártatlan fórum – elsősorban bíróság – eljárása szükséges.
