szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A büntetőeljárásról szóló törvénynek a tanúzási mentességekre vonatkozó részébe a törvényalkotó tavaly nem illesztette be a médiaalkotmánynak a forrásvédelemre vonatkozó rendelkezését, így az ügyészség szerint a büntetőeljárások során nem is illeti meg tanúzási mentesség az újságírókat. Az atlatszo.hu az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul.

Három hónap után a "magyar Wikileaks", az atlatszo.hu kézhez kapta az ügyészség döntését arról, hogy a lap főszerkesztője, Bodoky Tamás jogszerűen hivatkozott-e forrásvédelemre a Brokernet-ügyben. A döntés szerint a büntetőeljárásról szóló törvénynek a tanúzási mentességekre vonatkozó részébe a törvényalkotó tavaly nem illesztette be a médiaalkotmánynak a forrásvédelemre vonatkozó rendelkezését, így az ügyészség szerint a büntetőeljárások során nem is illeti meg tanúzási mentesség az újságírókat. Ez azt jelenti, hogy a büntetőeljárás tekintetében az ügyészség szerint egyáltalán nem érvényesül a forrásvédelem - írja a lap.

Az ügyészség érvelése szerint nem fűződött közérdek ahhoz, hogy a brokernetes adatlopásról a nyilvánosság értesüljön, mert úgymond "ez a cég üzleti titka". "Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a Brokernet ügyfeleinek joguk van tudni arról, ha a személyes adataik nincsenek biztonságban" - írja a portál.

A lap azt írja, bíztak abban, hogy nem kell nemzetközi emberi jogi fórumhoz fordulniuk, mert "a magyar bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek képesek lesznek két törvény szövegét együttesen, a sajtószabadság érvényesülése érdekében értelmezni". "Tévedtünk" - teszik hozzá, és az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak. Addig is "kíváncsian várják", hogy a jogalkotó szükségesnek látja-e majd korrigálni a jogalkalmazási gyakorlatban immár nyilvánvalóan egyezménysértő jogszabályi rendelkezést.

Nem mai történet

Mint ismert: az oknyomozó újságírással foglalkozó portál a Brokernettel kapcsolatos zsarolási ügyben töltött fel dokumentumokat az internetre, ami után a rendőrség Bodokyt tanúként idézte be, a fájlokat tartalmazó adathordozót lefoglalta, és arra kötelezték az újságírót, hogy fedje fel, kitől jutottak az anyagokhoz.

Bodoky Tamás ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy még a hatályos magyar jogszabályok is lehetővé teszik, hogy egy újságíró inkognitóban hagyja forrásait, a felfedésükre csak különleges esetekben (például nemzetbiztonságot veszélyeztető ügyekben) kerülhet sor. Ezzel a céljuk az volt, hogy teszteljék: a médiatörvény – a jogalkotó ígéreteinek megfelelően – valóban védi-e az újságíró forrásvédelemhez fűződő jogait.

A BRFK elutasította Bodoky Tamás érvelését, mint az újságíró írta az atlatszo.hu-n, „a határozat indokolása az igazán érdekes. Nem bíbelődik azzal, hogy alátámassza: miért különösen indokolt a jelen esetben az információforrás felfedésére kötelezni az újságírót, noha ez a nyomozó hatóságnak a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 6. § (3) bekezdése alapján kötelessége lenne. A rendőrség ehelyett nemes egyszerűséggel azt állítja, hogy az újságírót a büntetőeljárások során nem illeti meg tanúzási mentesség”. Az atlatszo.hu panasszal élt a határozat ellen.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!