A köztisztviselők, rendőrök devizahiteléről szeretne adatbázist létrehozni a kormány a hvg.hu birtokába jutott levél szerint, melynek feladója a Nemzetgazdasági Minisztérium. „Kérem szíves közreműködését az Ön által vezetett szervezeti egység munkatársai körében a devizaalapú, jelzálogjoggal biztosított lakáshitellel rendelkezők fennálló hiteltartozásával kapcsolatos felmérésben” – áll a levélben. A kezdeményezés célja eszerint az, hogy „a Nemzetgazdasági Minisztérium a devizaalapú jelzálogkölcsönnel rendelkezők megsegítése érdekében meg kívánja vizsgálni”, mekkora hitelállománnyal kellene számolnia a köztisztviselők körében.

Már a múlt héten is jelezték rendvédelmi területről a hvg.hu-nak, hogy egy levélben arra kérik a parancsnokokat, kérjenek beosztottaiktól nyilatkozatot arról, milyen devizahiteleik vannak; az adatokat november 21-én kilenc óráig kellett elküldeni az NGM-nek. A levélhez egy „mellékelt Excel-táblázat” is tartozott, amelyben kérték, hogy a nyilatkozó dolgozók nevezzék meg a szervezeti egységüket, adják meg nevüket, munkavégzésük helyét, fennálló kölcsöntartozásuk (becsült) összegét, a hátralévő futamidőt, a devizanemet és a havi törlesztőrészlet összegét. Utólag még bekérték azt is, hogy a lakáscélú jelzálogjoggal terhelt devizahiteleken túl másra, ingatlanra és gépjárműre vettek-e fel a munkavállalók devizahiteleket, mégpedig nem a végtörlesztési, hanem az aktuális árfolyamon számolva.

Adatok névvel, név nélküli adatbázisba?

A szétküldött levélben közölték azt is, hogy mindezek egy intézményi adatbázisba kerülnek, amely végül anonim adatokat tartalmaz majd. A gazdasági tárca mellett a Magyar Államkincstár és a Belügyminisztérium munkavállalóitól is ugyanezekre a kérdésekre kértek válaszokat. A levélben az intézményvezetőket külön megkérték, hogy mindenki figyelmét hívják fel: az adatszolgáltatás önkéntes, "és azokra vonatkozik, akik fennálló hiteltartozásuk kiegyenlítéséhez támogatást vennének igánybe". Rendőrségi forrásunk szerint az adatszolgáltatást szóban is azzal indokolták, hogy esetleg felmerülhet a segítségnyújtás lehetősége a kormányzat részéről a végtörlesztésben.

A rendőrség és a központi közigazgatás tagjainak személyes adataira is kíváncsiak lennének

Karnok Csaba

A Belügyminisztériumot, a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Kormányszóvivői Irodát is megkértük, reagáljanak a témában feltett kérdéseinkre (például, hogy valóban készül-e segítségnyújtásra a kormány, ha igen, kiknek, milyen feltételekkel, mennyi pénzt szánnak erre), de cikkünk megjelenéséig csak az utóbbitól kaptunk választ. Ebben azt írták, az NGM helyettes államtitkára, Kardkovács Kolos küldte szét az adatszolgáltatásra felhívó levelet, amiben felhívja a figyelmet, hogy „az adatgyűjtés csak statisztikai célokat szolgál, felhasználásukra csak összesítve, anonim módon kerül sor, illetve, hogy az adatszolgáltatás önkéntes”. Mindez „csak és kizárólag helyzetfelmérés" – állt a hvg.hu-nak küldött e-mailben. A Kormányszóvivői Iroda részéről közölték azt is, hogy „minden további feltételezést hírlapi kacsának minősítünk, melyekre nem kívánunk reagálni”.

Nem kaptunk konkrét választ arra, hogy az adatszolgáltatás mi célt szolgál. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint ugyanis statisztikát készítenek, ám ez egyáltalán nincs megemlítve a gazdasági tárca levelében. Első körben több, a hvg.hu által megkérdezett minisztériumi munkavállaló is arra gondolt, hogy valamilyen támogatást szeretne a kormány nyújtani a dolgozóknak, ugyanakkor kérdés, milyen források lennének erre. A megkérdezettek azt sem értették, hogy miért, hol számítana a kormányhivatalnokokról készült felmérés és miben lenne reprezentatív.

Adatvédelmi biztos: se így, se úgy nem jó

Jóri András adatvédelmi biztos szintén elkapkodottnak nevezte az adatgyűjtést, azzal együtt, hogy hangsúlyozta, aggályosnak tartja. „Akár statisztikai célra gyűjtik az adatokat, akár egy támogatás nyújtásához, mindkét esetben fenntartásaim vannak az adatszolgáltatásra történő felhívással” – közölte a hvg.hu-val. A munkavállalóktól kért adatok banktitoknak és személyes adatoknak minősülnek. „Hogy mennyire önkéntes általában egy ilyen adatszolgáltatás? Persze, általában hozzájárulnak az emberek. Ezt mutatják a magyar munkaviszonyokról szerzett adatvédelmi tapasztalatok, amelyek szerint nem teljes önkéntességgel adják meg az ilyen típusú személyes adatokat a munkavállalók, főleg nem a rendőrségnél” – részletezte Jóri András.

Az ombudsman úgy vélekedett, „aggályos a történet”. „Amennyiben valóban statisztikai célra használják fel a bekért adatokat, akkor azt névtelenül is meg lehet tenni, ha pedig más célra gyűjtenek adatokat, akkor pontos tájékoztatást kell közölni arról, hogy mihez kellenek a banktitoknak és személyes adatoknak minősülő információk.”