Bonyolult üggyé, oda-vissza pereskedéssé vált egy elmaradt szentesi beruházás, amelyről egy hete számoltunk be; az eset nem mentes némi politikától sem, hiszen egy szocialista polgármester vezette önkormányzat, valamint a Fidesszel jó viszonyt ápoló nagyvállalkozó cége is szereplője. A felek egyike, a Lama Plus Kft. azt gyanítja, a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Arcadom Zrt. az igazát olyan bizonyítékkal támasztaná alá, amelyek nem valósak.

Mint megírtuk, a szentesi önkormányzat cége, a Pendola Szentes Kft., illetve a Petőfi Gyógyszálló kivitelezését elnyert Arcadom keveredett vitába egymással a beruházás csúszása és pénzügyei miatt, olyannyira, hogy az Arcadom Zrt. akkori vezetője egyenesen azt állította: tavaly, az önkormányzati választások előtt a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor azt kérte az Arcadomtól, hogy ne vonuljanak fel az építkezésre, hogy így rontsák az esélyeit az újra induló szocialista polgármesternek, Szirbik Imrének.

Ha volt is ilyen szándék, nem jött be, hiszen a Fidesz jelöltje nem tudott nyerni. Kubatov személyi titkárán keresztül azt üzente a hvg.hu-nak, hogy sem a történetben szereplő cégeket nem ismeri, sem az Arcadom korábbi első emberét vagy bármelyik munkavállalóját. Az Arcadom pedig cikkünk megjelenése után azt közölte, hogy a folyamatban lévő hatósági eljárások jogerős befejezéséig nem kíván állást foglalni az elhangzottakról, de rendőrségi feljelentést is tettek.

Az Arcadom a választások után többszöri felszólítás ellenére sem kezdte el a Petőfi Gyógyszálló felújítását. Ezt a generál-kivitelező jelenlegi vezérigazgatója, Csapó Tamás az ATV Egyenes beszéd című műsorában azzal indokolta, hogy sem építési engedély nem volt, sem a pénz nem állt a beruházó rendelkezésére, amelyik ráadásul még az eredeti terveket is megváltoztatta.

Hol a lé?

A Demján-társaság összekülönbözött a felújítási munkát neki kiközvetítő, illetve a műszaki előkészítésben részt vállaló Lama Plus Kft.-vel is. Utóbb ugyanis a zrt. úgy találta, hogy a Lama Plus túl sok sikerdíjat kért, és feltűnő értékaránytalanság címén polgári pert indított. Állításainak alátámasztására az Arcadom bizonyítékokat csatolt be, amelyek egyike – a Raiffeisen Banktól kapott nyilatkozat – a Lama Plus szerint valótlan, ezért a cég ügyvezető igazgatója, Dosek Rita feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK). A nyomozást végző rendőr szerint azonban az Arcadom, „ahogyan azt a Raiffeisen Bank Zrt. válasza igazolja”, mindent megfizetett a Lama Plus-nak, és mivel ennek alapján nem merült fel bűncselekményre utaló körülmény, a nyomozás megindítását elutasították.

hotelszentes.hu

Ezt követően viszont érdekes dolog történt. A kifogásolt pénzintézeti papírról a Raiffeisen Bank Zrt. a múlt héten azt a tájékoztatást adta a Lama Plus vezetőjének, hogy az Arcadom ügyéről szóló, a rendőrség részére elküldött, teljesítésekkel összefüggő banki nyilatkozat nem ismert előttük. Vagyis ők hivatalosan nem adták ki. Emellett – úgy tudjuk – a bank illetékesei arra kérték a cégvezetőt, hogy ha a nyomozati iratokba való betekintés során más okirat létezése is felmerül, akkor azt küldje meg nekik. Dosek Rita ezt a fejleményt jelentette a Fővárosi Főügyészségnek, ahol egyébként a rendőrség nyomozást megszüntető határozata ellen is panasszal élt. A cégvezető a hvg.hu-nak azt mondta, nagyon elgondolkodtató, hogy egy pénzintézettől miként kerülhet ki olyan papír, amelynek létezéséről maga a bank sem tud, sőt, hogy ez kiknek a felelőssége.

Az Arcadom szerint egyértelmű a helyzet

„Nem tudjuk, milyen dokumentum valódiságát vitatja a Lama Plus Kft.” – közölte a hvg.hu-val az Arcadom Zrt. vezérigazgatója, Csapó Tamás. Mint mondta, ebben a kérdésben nem is ő illetékes nyilatkozni, hanem a bank vagy a rendőrség. „A Lama Plus által követelt 16 és 50 millió forintot is kifizette az Arcadom, amit többek között a bank egyik, idén október 24-én kiadott igazolása is alátámaszt, hiszen közlik, hogy a pénz a Lama Plus kedvezményezett engedményezési számlára került” – mondta a vezérigazgató. „Az összeg kifizetését jogfenntartással tettük meg, vagyis nem tartjuk jogosnak.” Hogy mégis teljesítették az utalást, Csapó Tamás azzal indokolta, hogy a Lama Plus által kezdeményezett felszámolási eljárást csak így lehetett kivédeni.

„Cégünk álláspontját, azt, hogy a Lama Plust nem illeti meg az összeg, mutatja az is, hogy visszaszerzéséért polgári peres eljárást indítottunk.” A vezérigazgató beszámolt arról, hogy két polgári per folyik a meghiúsult beruházással kapcsolatban, továbbá van egy büntetőeljárás, amit az Arcadom indított az építkezés körülményei miatt, illetve a felszámolási vita mellett csak a sajtóból tudnak az adóhivatalnál folyó adóügyi vizsgálatról. Az eljárásokkal kapcsolatban Csapó Tamás hangsúlyozta, hogy azokról addig nem nyilatkoznak, amíg jogerősen le nem zárulnak.

A BRFK nem vizsgál

A Lama Plusz vezetője arra hivatkozik, hogy a bank azt közölte velük: tőlük nem kért tájékoztatást az ügyben a rendőrség, és nem is adtak nekik, ezért megkérdeztük a BRFK-t, vizsgálják-e, hogy mi történt, rendben van-e a banki igazolás, vagy sem. A rendőrség azt közölte, hogy az ügyben „a nyomozó hatóság által hozott határozat ellen panaszt nyújtottak be. A panaszt a nyomozó hatóság felügyeletét ellátó ügyészi szerv bírálja el.”

A Raiffeisen Bankot is megkerestük, hogy megpróbáljuk kibogozni a szálakat, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseinkre. Az elmaradt szentesi beruházásról szóló történetben felmerült az is – mint a Lama Plus állítja és közjegyzői iratba is foglaltatta –, hogy az Arcadom elleni felszámolási eljárások megindítását a cégbíróságon lévő "beépített emberek" lassítani tudják. Ennek tisztázására, úgy tudjuk, vizsgálat indulhat a bíróságon.