Móri gyilkosság: 4,9 millió a fegyverek megtalálójának

Ezekkel a fegyverekkel öltek a nyolc halálos áldozatot követelő, 2002-ben elkövetett móri bankrablásnál, és a tettesek DNS-maradványait is azonosították a fegyvereken, így a Mórral kapcsolatban felajánlott - és már évekkel ezelőtt kifizetett - nyomravezetői díjjal kapcsolatban is eljárások indulhatnak.

A veszprémi postásgyilkosságnál használt fegyvereket 2006 őszén a Tatabánya és Tarján közti út melletti erdőben egy rejtekhelyen találta meg, majd szolgáltatta be a rendőrségnek Szebenyi István hobbi fémkereső, aki a polgári perben eredetileg a teljes 10 milliós nyomravezetői díjat követelte, majd a per közben ezt leszállította 4,9 millióra.

A veszprémi postásgyilkosság és más, postai dolgozók elleni támadások ügyében ugyanis korábban már kifizették a 10 milliót egy tanúnak, aki a rendőrség szerint nyomravezető. A tanú azonban csak azután jelentkezett a rendőrségen, hogy a sajtóból értesült a megtalált fegyverekről. A rendőrség mégis azon az állásponton volt, hogy Szebenyi nem közvetlenül segítette az elkövetők kézre kerítését, ő csak a fegyvereket találta meg. A PKKB azonban szerdán kimondta, hogy Szebenyi, illetve az általa beszolgáltatott fegyverek nélkül nem derülhetett volna fény a veszprémi postásgyilkosságra, így részben neki is jár a kitűzött díj.

A Herendi Városi Bíróság 2009 nyarán már a veszprémi postásgyilkosság elkövetőjének kézre kerítése ügyében a település önkormányzata által felajánlott 200 ezer forintos nyomravezetői díjjal kapcsolatban jogerősen kimondta, hogy Szebenyi, illetve az általa megtalált fegyverek nélkül nem jelentkezett volna a tanú, és akkor nem is fogták volna el az elkövetőket, így pedig a hobbi fémkeresőnek is jár a város által felajánlott nyomravezetői díjból 100 ezer forint. Erre a döntésre a PKKB is egyetértőleg hivatkozott szerdai nem jogerős ítéletében.

A PKKB döntésében Szebenyi István felperesnek az eljárás során módosított keresetével egyezően kötelezte a Magyar Postát, mint elsőrendű alperest 3 millió 250 ezer forint megfizetésére, az ORFK-t, mint másodrendű alperest 1,4 millió forint megfizetésére, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságot pedig 250 ezer forint megfizetésére a 2007-től járó kamatokkal együtt. A határozathirdetésen a bíró a jelen lévő felperesnek átadta az írásba foglalt ítéletet, ám a három alperes ezúttal nem képviseltette magát, így egyelőre nem tudni, hogy fellebbeznek-e.

A móri ügyben korábban 25 millió forintot fizetett ki a rendőrség Kiglics Attilának, mint nyomravezetőnek, aki a Kaiser Ede és Hajdú László ellen folyó per vádlottja és egyúttal koronatanúja is volt, ugyanis a 8 halálos áldozatot követelő bankrablással kapcsolatban terhelő vallomást tett két társára. Kiglics Attila azt vallotta, hogy Kaiser felvetette neki, rabolják ki közösen a móri bankfiókot, ő azonban elzárkózott ettől. A Kaiser Edére 2005 őszén jogerősen kiszabott tényleges életfogytiglan részben ezen a tanúvallomáson alapult, ráadásul a bíróság még nyomatékos enyhítő körülményként is figyelembe vette Kiglics vallomását az ő cselekményei miatt kiszabott büntetés mértékének megállapításánál. Kaiser már megkezdte tényleges életfogytiglani szabadságvesztésének letöltését, amikor előkerültek a Szebenyi által megtalált fegyverek és kiderült, hogy Kaisernek és Hajdúnak semmi köze a móri mészárláshoz. Az azóta is rekordösszegűnek számító nyomravezetői díjat azonban a rendőrség nem kérte vissza Kiglicstől.

A Szebenyi által megtalált és a rendőrségnek beszolgáltatott fegyverek, illetve más információk, bizonyítékok alapján 2007-ben rendőrkézre került valódi elkövetők közül Nagy László, aki a feltételezések szerint a gyilkosságok zömét elkövette, még a büntetőper előtt a fogva tartása során egy büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett. Így egyedül Weiszdorn Róbertet ítélték el jogerősen a móri mészárlás miatt, büntetése életfogytiglani szabadságvesztés, melyből leghamarabb 40 év múlva engedhető feltételes szabadságra.