A berlini székhelyű nemzetközi civil szervezet csütörtökön tette közzé a korrupciós helyzetről szóló éves jelentését, amelyben hangsúlyozza, hogy az idei évet jellemző – sokszor a korrupció és a nehéz gazdasági helyzet által szított, az egész világra kiterjedő – tüntetések világosan mutatják, hogy a polgárok szerint vezetőik és a közintézmények tevékenysége nem eléggé átlátható és nem eléggé felelős.
"Idén láttunk utalást a korrupcióra a tüntetők transzparensein, úgy a gazdag, mint a szegény országokban. Legyen szó az adósságválságtól sújtott Európáról, vagy az új politikai korszakba lépő arab világról, a vezetőknek meg kell érteniük, hogy hatékonyabb kormányzást követelnek" – jelentette ki Huguette Labelle, a Transparency International elnöke.
A Transparency International által kidolgozott Korrupció Érzékelési Index (CPI) a korrupció közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat, értéke 0 (teljes egészében korrupt) és 10 (nagyon átlátható) között mozoghat. A szervezet idén 183 országot állított rangsorba, s ezeknek kétharmada kapott ötösnél alacsonyabb osztályzatot.
A listát Új-Zéland (9,5 pont), Dánia és Finnország (9,4), valamint Svédország (9,3) és Szingapúr (9,2) vezeti, míg a legkorruptabbaknak kijáró utolsó helyen 1 ponttal Szomália és Észak-Korea szégyenkezhet. Magyarország 4,6 ponttal az 54. helyen áll, Kuvaittal együtt.
Ez a helyezés azt jelenti, hogy Magyarországon folyamatosan romlik a helyzet a TI szerint: tavaly az 50. helyen zártunk, ami már akkor is a régiós átlag alatti értéket jelentett (4.7 pontot), ráadásul 2009-hez képest 2010-ben is négy helyet csúsztunk vissza, tehát a két évvel ezelőtti pozíciónkon már nyolcat rontottunk.
A Transparency International szerint a korrupció erősíti Európa adósságválságát. Az eurózóna gazdasági nehézségei részben azzal állnak összefüggésben, hogy a hatóságok nem képesek leküzdeni a válság fő okai közé sorolható korrupciót és az adózás alóli kibúvást - mutatott rá a szervezet, kiemelve Olaszország és Görögország rossz helyezését.
Olaszország a 69. helyre került Ghanával, Macedóniával és Samoával együtt 3,9 ponttal. Görögország 3,4 ponttal a 80. helyen áll, csakúgy mint Kolumbia, Salvador, Marokkó, Peru és Thaiföld. Franciaország (7,0 pont) és Németország (8,0 pont), amely két országtól sokan remélik az euróövezet problémáinak megoldását, a 25., illetve a 14. helyre került a listán.
Az Egyesült Államok 7,1 ponttal éppen megelőzi Franciaországot, a 24. helyre került. A nagyhatalmak közül Kína a 75. helyen futott be Romániával együtt 3,6 ponttal. Oroszország viszont 2,4 ponttal a 143. helyen áll, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Mauritániával, Nigériával, Togóval, Ugandával, a Comore-szigetekkel és Kelet-Timorral egy társaságban.
Ezzel együtt Oroszországban javult a korrupciós helyzet a tavalyihoz képest, s ugyanez igaz Franciaországra, Lengyelországra, Kubára, Iránra és az Egyesült Arab Emírségekre is. Az arab világ országainak többsége négyesnél rosszabb értéket kapott, és erős visszaesést könyvelhetett el. Így például Tunézia a tavalyi 59. helyről a 73. helyre esett, Egyiptom a 98.-ról a 112.-re, Jemen és Líbia a tavalyi 146. helyezettből a 164.-re, illetve 168.-ra csúszott le, míg Szíria két helyet rontva a 129. helyen futott be.
