szerző:
Tossenberger Adél
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kóser gumicukor, Ráchel flódnija, parókapróba ötszázér’, luxusmikve a Szimpla tövében, üresen tátongó zsinagóga a Rumbach Sebestyénen, virtuális kerítés, halottak a Dohány utcában, betarthatatlannak tűnő ortodox szabályok – a budapesti zsidónegyedben sétáltunk.

Ben nagyapja túlélte a holokausztot, de a családjának soha nem beszélt a történtekről. Unokája 27 éves korában döntötte el, hogy megpróbálja megérteni és megélni a zsidóságát, a 21. század tempójához igazítva. Attól tartott, hogy a nagyapja dühös lesz rá, amiért körülmetélteti magát, mondván, bármikor visszaköszönhet egy második világháborúhoz hasonló időszak, de tévedett. Amikor a nagypapa megtudta, sírva fakadt.

Ben abban hisz: nem kell vallásosnak lenni ahhoz, hogy valaki zsidó legyen. Nem istenhívőnek, hanem "hagyományhívőnek" tartja magát. Azt mondja, ez ad neki erkölcsi tartást és útmutatást az életben, a párkapcsolattól kezdve az üzleti életig. Egy izraeli utazás döbbentette rá, hogy semmit sem tud a gyökereiről, itthon pedig nagyon kevés az olyan zsidó szervezet, amelyik a fiatalokra fókuszál.

A magyar zsidókat a Mazsihisz képviseli a világban. Ez az intézmény azonban vallási alapon működik, miközben a magyar zsidóság nagy része már nem gyakorolja a vallást - magyarázza Ben. Szerinte a fiatalságot sem olyan hatékonysággal szólítják meg, mint például a kisebb szervezetek (Bálint Ház, Marom, JDC, Szochnut, Hasomer Hacair).

Ahelyett, hogy összefognánk, egyre több széthúzó kis szervezet és intézmény jön létre - véli. Ezért is nehéz ma a fiatalságnak, akik sokszor a sötétben tapogatózva próbálnak közelebb kerülni saját identitásukhoz.

Kattintson, nézze meg a séta képeit!
©

Jelzálog a zsinagóga-ülőhelyre

Ben végigkísért minket Budapest zsidónegyedén, melynek mára leginkább csak a misztikuma maradt meg. Bár a 150 éves Dohány utcai zsinagóga szerves részévé vált Budapest látképének, valószínűleg kevesen gondolnak bele, hogy a viszonylag kicsi kertjében máig több ezer ember van eltemetve. A közönség elől elzárt temető a második világháború alatt, szükségből jött létre. S mivel zsidó szokás szerint a temetőket nem helyezik a zsinagógák mellé, a Dohány utca ezzel egyedülálló a világon.

Valóban zsidónegyed a zsidónegyed?
Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közeli részét a 2000-es években kezdték el zsidónegyedként emlegetni. Ez részben azon alapul, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti ortodox zsidóság vallási életének főbb központjai. Ők azonban a budapesti zsidóknak csak kis töredékét jelentették, valójában a 20. század elejére Budapest lakosságának ötödét kitevő zsidók minden kerületben jelen voltak, amit a város minden részén megtalálható zsinagógák és zsidó temetők is bizonyítanak. Emellett ezen a területen (Király utca, Kertész utca, Dohány utca, Károly körút) jelölték ki 1944-ben az úgynevezett nagy gettót, ahol több tízezer zsidót zsúfoltak össze.

Eredetileg egy vízmedence került volna a temető helyére, a budapesti gettó 1944-es létrehozása azonban ezt felülírta. A nélkülözés, az éhezés, a hideg és a nyilasok gyilkosságai miatt nagyon sokan meghaltak, a háborús állapotok közepette azonban a holttesteket nem tudták temetőbe vinni, ezért a zsinagóga falánál több ezer halott hevert 40 napig.

A gettó 1945-ös felszabadulásakor is több ezer temetetlen holttest feküdt az utcákon (csak a Klauzál téren több mint 3000); közülük 1140 név szerint ismert és 1170 ismeretlen embert a zsinagóga udvarán temettek el. A kert mellett van a Holokauszt-emlékpark a szomorúfüzet mintázó emlékművel, melynek leveleire egy bizonyos összegért mindenki felvésetheti meghalt hozzátartozója nevét.

Szintén érdekes, hogy az épületben lévő ülőhelyeket még a zsinagóga átadása előtt mind megvették (volt, aki részletre), így a továbbiakban csak a tulajdonos használhatta őket. Mivel egy-egy ilyen ülés igen értékesnek számított, akár jelzálogot is lehetett rá felvenni. A 19. században a Dohány utcai hitközségben elvárás volt, hogy mindenkinek legyen egy belvárosi lakása, egy nyaralója és egy széke a zsinagógában.

A hiperdrága mikve

Szintén emblematikus épülete a budapesti zsidóságnak a Kazinczy utcában megbújó, 2004-ben átadott mikve, Budapest egyetlen rituális fürdője, amelyet két New York-i magyar származású milliomos újíttatott fel. A másfél év alatt elkészült, jakuzzival is felszerelt luxusfürdőre horribilis összeget költöttek, többek között azért, mert egy olyan Amerikában élő haszid (a haszidizmus egy 18. század közepén indult zsidó mozgalom, az ortodox irányzathoz áll közelebb - a szerk.) vízvezeték-szerelőt bíztak meg a munkával, aki minden csütörtökön hazarepült Budapestről, hogy a szigorú vallási előírásoknak megfelelően a saját zsinagógájában készüljön a szombatra.

A háború óta a többi intézménnyel együtt a rituális fürdők is hanyatlásnak indultak, ezért vált szükségessé egy új mikve építése, amely az egyik legalapvetőbb feltétele a vallásos zsidó életnek. Az épületnek külön bejárata van férfiak és nők részére. Utóbbiak a menstruáció utáni megtisztulásra használják, hogy felkészüljenek a házaséletre. A rituálé egy áldás elmondásából és háromszori alámerülésből áll. A férfiak spirituális megtisztulásra használják a mikvét (általában pénteken), de az edények kóserolása is itt történik.

A mikve működését bonyolítja, hogy csak eső, patak vagy kútvizet lehet használni hozzá, ami Budapest belvárosában nem könnyű feladat. Az épület tetején ezért vízgyűjtők vannak, hogy felfogják az esővizet, az udvaron pedig egy kutat is fúrtak. Ahhoz, hogy ennek vizét kóserré, azaz rituálisan tisztává tegyék, ezer liter vörösbort öntöttek bele, majd addig szivattyúzták, amíg a borral megszínezett „régi” vizet teljesen el nem távolították belőle.

Nézze meg a séta képeit!
©

Az ortodox tisztálkodási rituáléhoz hozzátartozik többek között az is, hogy a levágott körmöt nem lehet kidobni, csak elégetni vagy eltemetni, a körmöket pedig nem lehet sorban egymás után vágni, csak egy-egy kihagyással - magyarázza Ben. Szerinte ma ezek a szigorú szabályok már betarthatatlanok, ezért ő már csak arra próbál törekedni, hogy szombaton néhány órát valóban pihenéssel és számára kellemes dolgokkal töltsön.

Ami a hajat illeti, annak is megvan az oka, hogy a Dob utcában speciális női parókabolt is működik. Bár bent nem szívesen látnak minket, annyit azért kintről is megtudunk, hogy egy parókapróba 500 forintba kerül. Mivel az ortodoxoknál a házas asszony legfőbb éke a haja, azt csak a férje láthatja. A nők ezért sokszor parókát hordanak, vagy kendőt, a hajukat pedig rövidre vágják, vagy leborotválják. A haj rövidre vágása bizonyos hászid körök szokása, nem törvény. A vallásos zsidó nők igen kis százaléka kopasz.

Se mobil, se munka, se fény

Ma a magyarországi zsidóságnak csupán pár százaléka tartja a szigorú vallásos előírásokat, ők azonban a szombat Tóra-előírta és rabbinikus szabályait is követik. A Tóra szerint harminckilenc olyan tevékenység van, amit szombaton nem végezhetnek. Többek között nem dolgozhatnak, és nem dolgoztathatnak, nem cipelhetnek, nem írhatnak, nem végezhetnek alkotó tevékenységet, nem nyúlhatnak pénzhez és nem használhatnak elektronikus eszközöket (mobiltelefon, lift, villany) sem.

Ha emberi élet kerül veszélybe, ezeket a szabályokat felrúghatják, emellett pedig nagyon sok praktikát dolgoztak már ki arra, hogy „kijátsszák” őket. Ha például valaki szívességből kapcsolja fel a villanyt (nem kérésre), vagy nyomja meg a lift hívógombját, akkor az ortodox zsidó nem vét semmilyen törvény ellen. Remek találmány például az időzíthető villanykapcsoló vagy fűtésszabályozó is.

Kóser-e a zsiráfhús?

A parókaüzlettől nem messze, szintén a Dob utcában találunk egy kóser hentest és vegyesboltot is, de mivel nincs hitközségi engedélyünk, ezekre a helyekre nem mehetünk be fotózni. Annak, aki ma Budapesten kóser ételeket akar fogyasztani, egyébként sincs könnyű dolga, a fővárosban ugyanis a Rothschild üzletlánc megszűnése óta összesen négy vegyesbolt és két cukrászda van.

A Dob utcai hentesnél csak előzetes rendeléssel lehet vásárolni, vágás pedig minden csütörtökön van. A hús árát megkérik: egy kiló csirkemell 2400 forintba kerül, a marhalábszár kilóját 3300 forintért adják, a rostélyos hús pedig 4000 forint.

A kóser konyhára vonatkozó előírások többségét Mózes ötödik könyve tartalmazza, ezekhez pedig a vallásos zsidó családok ma is ragaszkodnak. Eszerint nem esznek tisztátalan húst (disznó, nyúl, ló, teve).

Negyed6Negyed7

A fiatalok identitáskereséséhez igyekeznek hozzájárulni a Negyed6Negyed7 Fesztivál szervezői is, akik többek között a mi sétánkhoz hasonló túrákat szerveznek a belváros egykori zsidónegyedében. Közös gyertyagyújtás, mindennapi csodák, utcai akciók, színházi előadások, workshopok és filmfesztivál is lesz december 20 és 28. között.

A marha, a szárnyasok (a strucc kivételével), a bárány és a kecske viszont kóser húsnak minősülnek, a halak közül pedig azokat fogyaszthatják el, amelyeknek van uszonya és pikkelye. Ezért nem ehető például a harcsa és az angolna, illetve a tengeri halak jó része. Érdekes, hogy egy sáskafajta (már csak Jemenben fogyasztják) is kóser ételnek számít.

Az állat levágásánál fontos, hogy a műveletet csak képzett szakember végezheti - egyetlen megszakítás nélküli vágással (egyszerre kell elvágni a légcsövét és az ütőerét), hogy az állat minél kevesebbet szenvedjen. A vér tilalma szerint csak kivéreztetett hús fogyasztható, a húsokat fél óráig vízben, egy óráig sóban kell áztatni, majd háromszor kiöblíteni, hogy minden vérrög kioldódjon belőle.

Nézze meg képeinket!
©

A kóser konyhában különválasztják a tejes és a húsos ételeket, ezekhez pedig külön edényeket, külön evőeszközöket, konyharuhát, és abroszt használnak. Vannak azonban olyan ételek (a párvék), amelyek mindkét ételcsoporttal vegyíthetők. Ilyenek például a kóser halak, a tojás, és minden olyan dolog, ami a földben terem (pl. zöldségfélék, magvak, gyümölcsök, cukor, só, kávé).

Mi van a Király utca alatt?

A Dob utcai üzletek feltérképezése után a Király (korábban König Gasse) utca felé sétálunk, a 19. században ugyanis ez számított a zsidó főutcának: a tulajdonosok 70-80 százaléka zsidó volt. A mai látképhez hasonlóan legalul üzletek voltak, az első emeleten laktak, a második emeleti részt pedig kiadták, hogy plusz jövedelemre tegyenek szert. A legenda szerint a Király utca alatt egy kiterjedt pincerendszer van, ugyanis régen ott tárolták a kóser borokat.

A Kazinczy utca és a Király utca sarkánál bújik meg egy érdekes tábla, ott dolgozott ugyanis Schneider József, a magyar kártya felfedezője és készítője: „E helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye, itt készült a Magyar Kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos szabadságharcának felidézésével, a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve, azóta is kézről-kézre jár. Állítatta a magyar kártyások nevében a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a Millecentenárium évében.”

A rágógumi is legyen kóser

A Király utcáról lekanyarodva a Vasvári Pál utcai zsinagógát is megnézzük, majd a Gozsdu udvarra betérve az egyik kóser vegyesboltban kötünk ki. Itt a magyar lekvártól kezdve a kalocsai pirospaprikán át a gumicukorig találtunk kóser termékeket. Az áru nagy része Izraelben készül és hajóval hozzák be Európába: Londonban, Franciaországban és Belgiumban vannak a legjelentősebb kóser nagykerek. Az üzlet eladója azt mondja, teljesen vegyes korosztályú törzsvásárlói kör jár hozzájuk.

Olyan egyszerű dolgoknál is ügyelni kell a kóserságra, mint például a rágógumi, amiben a zselatin lehet növényi vagy állati. Ha ez utóbbi van benne, akkor az nem kóser. Ma nehezebb ezeknek a szabályoknak megfelelni, mert többféle az alapanyag, a színezék és ezeket mind ellenőrizni kell. Ugyanakkor könnyebb is beszerezni a kóser eljárással készült ételeket, itthon is kapható szinte már minden termék, ezeken pedig mindig rajta van a rabbi pecsétje (hekser) is.

Tátongó üresség

Kiemelt ajtók, földön heverő csillárok - a Gozsdu udvart elhagyva a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában teljes lepusztultság vár minket. Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben pedig a teteje is beszakadt. 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, ekkor azonban kiürítették, mert életveszélyessé vált.

Némi kacskaringó után 2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközség kapta vissza az épületet, azóta látogatható. A zsinagóga kívülről ma is impozáns, belső tartozékai azonban hiányoznak. 2007-ben kihirdették a felújításra kiírt pályázat eredményét, a tervek szerint az épületben kap majd helyet a Kárpát-medencei Zsidó Néprajzi Múzeum, ennek azonban egyelőre semmi jele.

Virtuális kerítés

Túránkon a Kazinczy utcában akár Ráchel flódniját (hagyományos kelet-európai zsidó sütemény) is megkóstolhattuk volna a Judafest Gasztronómiai Fesztiválon, helyette azonban átlépjük az egyik budapesti eruv, vagyis virtuális kerítés határát a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga udvarán, ahol eredetileg hitközségi székház, óvoda, iskola és közkonyha is működött. Az eruv olyan területet jelent, amelynek képletes határai sérthetetlenek, ám a határon belül az ortodox zsidók olyan tevékenységeket is végezhetnek, amelyek a vallásuk szerint ünnepnek számító szombaton (péntek napnyugtától szombat napnyugtáig) házon kívül tiltottak. Az eruv tehát mintegy kiterjeszti az otthonuk falait.

Sabbatkor például sem cipelni, sem gyerekkocsit tolni nem lehet. Az eruv létrehozása ezért főleg a kisgyermekes anyáknak, illetve a kerekesszékkel közlekedőknek könnyebbség. Ilyen területnek számít például egész Jeruzsálem, vagy Washington egy része, melybe a Fehér Ház is beletartozik.

Kazinczy utcai jelen
©

A Kazinczy utcai zsinagóga a pesti zsidóság ortodox ágának vallási-kulturális központja lett. 1928-tól az épületben mikve is működött, egészen az 1940-es évekig. Az épülettömb 1944–1945-ben a pesti gettó területén állt, a világháborús pusztítások következtében megsérült, a berendezés egy része elpusztult. 1945 után az épületegyüttest helyreállították, a berendezést rekonstruálták.

Az elkövetkező évtizedekben a nagyzsinagóga fizikai, épületgépészeti állapota azonban megromlott, előbb fűthetetlenné, majd a 20. század végére veszélyessé vált. Az izraelita hitközség megkapta használatra az ELTE szomszédos Tanárképző Főiskolájának földszinti traktusát. Itt épült fel egy kis, modern imaház, a Sász-Chevra-zsinagóga. A nagyzsinagóga belépődíj ellenében látogatható. A templom hátsó udvarán egy kovácsoltvas esketési sátor (hüpe) is van, az ortodoxok ugyanis a szabad ég alatt házasodnak.

A nők elvonják a férfiak figyelmét

Magyarországon nagyjából hatvan zsinagóga van, de ezeknek hozzávetőlegesen csak a harmada működik. Itthon kétféle zsinagógát különböztetünk meg: ortodox és neológ. Az ortodox zsinagógákban a tóraolvasó asztal a zsinagóga közepén van, hogy mindenki egyformán jól hallja a szent szöveget. Miután nők és férfiak nem lehetnek egy helyiségben az ima alatt – nehogy elvonják egymás figyelmét az ima áhítatáról – külön helyiségben imádkoznak a nők, de ha ez valamilyen oknál fogva nem valósítható meg, függönnyel választják el őket. A rabbi prédikációja hagyományosan jiddis nyelven hangzik el. Elutasítják a papi ruházatot, a reverendát, valamint az orgonát is (A Dohány utcában van orgona, de csak a szakrális terület mögött).

A neológ zsinagógákban a tóraolvasó asztal már elöl van, imitálva a templomokban lévő oltárt. A nők szintén elkülönülve imádkoznak, de nem külön szobában, hanem emeleti karzaton, vagy különálló padsorokban. A prédikáció magyarul van, hiszen ma már igen kevesen beszélik és értik a jiddis nyelvet. A neológ zsinagógákban már van orgona is, a rabbi – és néhol a kántor is – reverendát visel az istentisztelet alatt.

Ben azt mondja, a fiatalok jobban szeretik azokat az erzsébetvárosi zsinagógákat, amelyek közel vannak a zömmel zsidó tulajdonban lévő szórakozóhelyekhez, romkocsmákhoz.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Index: sikkasztásgyanú a Kozma utcai zsidó temetőben

Az Index szerdán megjelent írása szerint a kőbányai rendőrkapitányság nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Kozma utcai központi temetője és kegyeleti osztálya, a Chevra Kadisa (szentegylet) könyvelésével kapcsolatban.

Hét nap

Veszélyben a zsidó negyed

Az egykori pesti zsidó negyedben folytatódhat a régi épületek lebontása és a helyükre újak építése, miután a Fidesz és...

Tóta W. Árpád w.hvg.hu.tota

Igen, A ZSIDÓK...

Igen, A ZSIDÓK járták ki az amerikai pecsétes intőt - tárja fel a Magyar Hírlap.

Vélemény

Pusztul a zsidó negyed – a hitközség miért hallgat?

A történelmi zsidó negyedet - a tiltakozások ellenére - tovább bontják, új lakótelepszerű házak felhúzásával végleg tönkreteszik. A zsidó civil szervezetek meglehetősen passzívan figyelik a fejleményeket, nem mutat komolyabb érdeklődést a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Mazsihisz sem. Vajon miért? Alelnöke, még elnöksége idején, maga is vásárolt három házat a zsinagóga közvetlen szomszédságában.