A több mint három órás fórumon az önkormányzati képviselők túlnyomó többsége és körülbelül 150 helyi vett részt. Már Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) polgármester bevezetője alatt többen zúgolódással és bekiabálásokkal tudatták, hogy nem kíváncsiak a városvezető és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakembereinek mondanivalójára. Az itt élők a közbiztonságot féltik, és nem akarják, hogy a házaik melletti egykori határőr objektumban elítélt fiatalkorúakat helyezzenek el.

Az előadókba belefojtották a szót, hangoztatva, hogy nem hallgatják meg az érveiket, ehelyett azt vegyék figyelembe: nem akarják, hogy javítóintézetet alakítsanak ki a környezetükben.

Dudás Zoltán, a Nefmi gyermekvédelmi és gyámügyi főosztályának vezetője próbálta megértetni, hogy még csak tervezetről van szó, a Nyugat-Dunántúlon nyolc lehetséges helyszínen tájékozódtak a javítóintézet esetleges kialakításáról. Kifejtette, hogy egyáltalán nincs döntés, a megvalósításra vonatkozó pályázatot sem írták még ki.

Cseresnyés Péter többször is azzal érvelt: a városnak lenne jó, ha ide kerülne a 2,5 milliárd forintos beruházás, amelyet azért üdvözöl, mert több mint 100 embernek adna munkalehetőséget. Elfogadhatónak nevezte azt a felvetést, hogy helyi népszavazáson kellene megkérdezni a nagykanizsaiak véleményét az ügyben.

A folyamatos bekiabálásokkal kísért fórumon Sajni József, a városrész független önkormányzati képviselője azt mondta: a helyzet azért fajult tiltakozásig, mert az itt élők eddig nem kaptak információt a tervezett létesítményről. A vélemények alátámasztására 700 tiltakozó által aláírt íveket adtak át a polgármesternek.

Két óra elteltével a fórum résztvevőinek többsége felállt és távozott, 15-20 ember maradt a helyszínen. Nekik a tárca két szakembere és a debreceni javítóintézet igazgatója igyekezett elmagyarázni, hogy egy javítóintézet működése nincs kedvezőtlen hatással a lakókörnyezetre, sőt Debrecenben a környéken állítólag nőtt a közbiztonság, és emelkedtek az ingatlanárak.