A tavaly év végén bezárt Szőlő utcai intézmény egykori dolgozói nehezen találnak munkát, más, hasonló profilú intézményekbe sem veszik fel őket, mintha billog lenne rajtuk – számolt be egy érintett.
Gyermekvédelmi szakemberek, jogászok szerint közel 76 ezer, öt éven aluli gyerek él súlyos nélkülözésben, 21 ezer kiskorú van szakellátásban, és több mint háromszáz fiatal él javítóintézetben Magyarországon. Sürgős cselekvésre szólítja fel a Falakon Túl Munkacsoport a döntéshozókat, ugyanis úgy gondolják, hogy nem rendészeti megoldásokra, hanem rendszerszintű változásra van szükség.
Kedd este mutatta be az RTL a Babák című dokumentumfilmet, melyben a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő igazgatójának több áldozata is megszólalt. Egyikük azt állítja, bevitte a Nemzeti Nyomozó Irodához azt a merevlemezt, melyen a bántalmazások szerepeltek, de később az ügyészségnek fogalma sem volt annak létezéséről.
Az egyik fiatalkorú tavaly trágár hangnemben szexuális ajánlatot tett az egyik nevelőnőnek, és megpróbálta a nő intim szervét is megfogni. A másik később a nevelőnőt hátulról többször visszarántotta a hajánál fogva.
A nevelői erőszak és túlkapások régóta jelen vannak a javítóintézeti rendszerben, ahogy azt a most bezárt óbudai intézmény múltjának elfeledett vagy feltáratlan ügyei sejtetik.
Megtudhatjuk a teljes igazságot, de ahhoz egy dolog még hiányzik – mondja a Szőlő utcában történtek felderítésének lehetőségéről Kuslits Gábor. Korábban egy volt gondozottja figyelmeztette, hogy „minden gyerekotthonban van egy pedofil”. Ez nincs így, de erős figyelmeztetés volt, idézi fel a szakember, aki elítéli a gyermekvédelem rendpárti szemléletét. Gyanítja, Pintér Sándor nem olvasta az Iskola a határont vagy a Sorstalanságot, különben tudná, mit tanulhatnak a gyerekek a Szőlő utcai és ehhez hasonló „gyermekvédelmi” intézményekben. HVG-prortré.
Szabó Tímea ellenzéki politikus szerint Varga László Balázs nem hívott orvost egy gondozotthoz, aki megpróbált véget vetni az életének. A debreceni intézet igazgatóhelyettese egy hétig a Szőlő utcai javító igazgatója is volt.
Debrecenbe, Nagykanizsára és Aszódra szállíthatták át a bezárásra ítélt Szőlő utcai javítóintézetből a fiúkat, ami alaposan megnehezítheti a fővárosi törvényes képviselőik, hozzátartozóik helyzetét a látogatásoknál. Molnár László, a Budapesti Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat korábbi vezetője szerint is aggályossá válhat a kapcsolattartás, és felhívta a figyelmet, hogy már a fiatalok átszállításának körülményei sem világosak.
Proics Lilla szerint a volt igazgató, Kovács-Buna Károly azt vallotta, hogy a nevelés hatalmi kérdés. Bántalmazás pedig azután is történt, hogy a büntetés-végrehajtás alá került az intézmény.
Mind próbaidősek voltak azok a Szőlő utcai javítóintézetben dolgozók, akiknek megszűnt a munkaviszonya – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. A HVG kérdésére elmondták azt is, hogy a kiürülő Szőlő utcai épületet az állami ingatlanok feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. veszi át.
Tavaly nyár óta a rendőrségen, ősz óta pedig az ügyészségen voltak azok a felvételek, amelyeken az látható, hogy fiatalokat bántott a Szőlő utcai javítóintézet egyik volt dolgozója, későbbi vezetője. Ő azonban decemberi felmondásáig zavartalanul dolgozhatott ott. Az ügyészség szerint a felvételeken látható bűncselekmények elévültek, mire a nyomozókhoz kerültek. Ez viszont aligha válasz arra, hogy miért nem voltak a videóknak legalább munkajogi következményei.
Tököli börtönhöz kapcsolódó források alapján a lap arról ír, hogy jelenleg a bv-intézet területén betonozás, építkezés zajlik, a tervek szerint annak érdekében, hogy az elkészülő mobil vagy más szerkezetű épületekben helyezzék majd el a Szőlő utca javítóintézetis fiatalokat.
2022-ben vélhetően egy intézményi dolgozó 15 pontban sorolta fel a bántalmazások és furcsaságok sorát, a Belügyminisztérium egyelőre hallgat az ügyben.