„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Megdöbbentő és érthetetlen, hogy Orbán Viktor először határozott nemet mondott arra a kormányközi szerződésre, amelyet az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására - mondta pénteken sajtótájékoztatón Mesterházy Attila.
Az MSZP elnöke szerint előrelépés, hogy a miniszterelnök "visszakozott, megváltoztatta álláspontját", és a parlamentre bízná a döntést, de hangsúlyozta, hogy az országgyűlési többség az elmúlt másfél évben mindig a kormányfő akaratának megfelelően szavazott. Mesterházy Attila úgy fogalmazott: "az önfejűségnek és a hülyeségnek is van határa", ezért üdvözlik, hogy a csütörtök esti határozott kormányzati elutasításból péntek reggelre "egy talán lett".
MTI / Beliczay László
Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy a magyar gazdaság erősen függ Németországtól - amely a megállapodás egyik kezdeményezője -, illetve hogy a kormánynak az Európai Unióval is meg kell állapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokkal egy időben. Ugyancsak érvként említette, hogy Magyarország hagyományosan az európai integráció bővítése és mélyítése pártján állt, a mostani kormányálláspont viszont euroszkeptikusként értékelhető.
A szerződés aláírása mellett szól Mesterházy Attila szerint az is, hogy annak fő célja - a költségvetési fegyelem - összhangban van a kormány által hangoztatott és az új alaptörvényen is rögzített törekvésekkel. Aláhúzta, hogy az integráció mélyítése csakugyan a nemzeti szuverenitás egy részének feladásával jár, de ez végső soron stabilitást, növekedést és fejlődést eredményez a résztvevő államoknak.
Ezzel kapcsolatban kifejtette azt is: a nemzeti érdekek képviseletére akkor van esély, ha a magyar kormány vezetői ott ülnek annál az asztalnál, ahol a döntéseket hozzák. Az MSZP elnöke szerint Orbán Viktor most ezt kockázatja.
Péntek reggeli bejelentés szerint az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam - összesen huszonhárom - kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására. Négy euróövezeten kívüli EU-tagállam nem jelezte csatlakozási szándékát: Nagy-Britannia, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Svédország.
A magyar álláspontot Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta, hogy az Országgyűlésnek meg kell vitatnia ezt a kérdést, mert a megállapodás tartalma a nemzeti szuverenitást is mélyen érinti. A csehek és a svédek is azt jelezték, hogy döntés előtt konzultálniuk kell a parlamenttel. Nagy-Britannia esetében viszont David Cameron miniszterelnök egyértelművé tette, hogy megítélése szerint a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt az ország érdekében.
