A Die Zeit című német hetilap online kiadásában Demokratikus-e még Magyarország? címmel jelent meg írás. Jan-Werner Müller, a hetilap nyomtatott kiadásából átvett írás szerzője az euróövezeti válság kezelésére utalva megjegyzi: "ha Görögország Európa próbatétele a szolidaritásban, akkor Magyarország a demokráciában próbatétel Európa számára, de nem tűnik úgy, mintha ezt bárki is igazán látni akarná".

Az alkotmányozásról és a kétharmados törvényekkel kapcsolatban Müller azt írja: "Magyarországon most alkotmányosítják mindazt, ami máshol Európában a teljesen normális, nyilvános politikai vita tárgya". Az alkotmány azonban csak egy része annak a kigondolt politikai stratégiának, amivel a Fidesz ugyan veszíthet a választásokon, de soha nem veszíti el hatalmát - írja a szerző, aki megemlíti: minden fontos pozícióba Fidesz-közeli embereket betonoztak be. A hírek egyre inkább Fidesz-közeli csatornákon jutnak el az emberekhez, az ellenzéki médiát zaklatják - olvasható a lapban.

Választójogi törvény - a Fidesz szája íze szerint

Az új választójogi törvényt pedig nemcsak hogy úgy alkották meg, hogy a Fidesz ennek segítségével 1998 óta az összes választást megnyerte volna (még akkor is, ha a párt támogatottsága 2002-ben és 2006-ban jóval 50 százalék alatt volt), hanem a jogszabály "nyilvánvalóan egy kétpárti rendszer kialakítását" szolgálja. Úgy tűnik, a korrupciós botrányok miatt hiteltelenné vált szocialistákat így tartanák "játékban", megakadályozva újabb pártok bejutását a parlamentbe. Emellett a szegényebb rétegeknek megnehezítik a választásokon való részvételt - teszi hozzá a szerző.

Túry Gergely

A Fidesz nyilvánvalóan abban reménykedik, hogy egy megerősített kulturkampffal és a tehetősebb rétegnek szóló adókönnyítésekkel, illetve a határon túliaknak adott választói joggal újabb többséget szerezhet, ezért egyrészt szimbolikus politikát folytat, mellyel a jobbikos szavazókat akarja megnyerni, másrészt a "nemzeti együttműködés mérsékelt, polgári pártjaként" akarják kordában tartani a szélsőségeseket.

A szerző szerint "erjedés indult meg a magyar civil társadalomban", ugyanakkor kérdéses, hogy "van-e alternatívája Orbánnak". Az október 23-i Milla-tüntetésen összegyűlt tízezres tömegre hivatkozva azt írja: még nyitott kérdés, hogy belőlük összeállhat-e egy koherens, pártpolitikai mozgalom, és ugyanúgy kérdéses, hogy a jövőben létrejöhet-e egy - mérsékelt bal- és jobboldali erőkből álló - nagykoalíció, vagy akár egy 1989-hez hasonló "kerekasztal".

És az EU mit léphet?

Úgy tűnik, az EU elitje per pillanat nem kíván az euróválságon kívül egy újabb frontot nyitni. Angela Merkelt idézve az EU "fel van készülve" Görögország kirakására az unióból, de arra nem, hogy konfrontálódjon egy olyan országgal, mely Európa politikai értékrendjét megtapossa - fogalmaz a cikk. A szerző szerint zárt ajtók mögött a német kancellár is tisztán fogalmaz - ám a konzevatív néppártok európai összetartása nyilvánvalóan megtiltja, hogy az ilyesfajta kritikákat a nyilvánosság elé vigye.

A szerző szerint más módja is van az EU-nak, hogy befolyásolja a folyamatokat. Elég erős a bírósága ahhoz, hogy a szabadpiacot és az alapjogokat biztosítsa. Jogi szakértők felvetik azt a lehetőséget, hogy a magyar médiatörvényt ne azzal támadják meg, hogy sérti a sajtószabadságot, hanem úgy, hogy akadályozza más EU-s országok médiatársaságainak magyarországi letelepedését.

"Sem Kína, sem Oroszország nem mutat különösebb érdeklődést Magyarország iránt" - írja a szerző, aki szerint eddig csak olyan államokban épült ki "irányított demokrácia", melyeknek jelentős olajkészleteik vannak. "A szél tehát továbbra is nyugatról fúj és ez újra egy liberális-demokratikus Magyarországnak kedvezhet" - fogalmaz a cikk írója, aki megjegyzi: jelenleg a szavazók 55 százaléka bizonytalan, kire adja a voksát két év múlva. "Addig azonban az EU-nak kötelessége megóvni Magyarországot a tekintélyelvűségbe csúszástól" - teszi hozzá.