A Ház 294 igen szavazattal, 58 ellenében fogadta el a törvényjavaslat minősített többséget igénylő passzusait, míg a fennmaradó részeket 291 igen voks és 57 elutasító szavazat mellett hagyta jóvá. Az új jogszabályban a nemzetiségi választás további feltételéül szabják, hogy a teleülésen legalább harmincan szerepeljenek is a nemzetiségi választási névjegyzékben, amelyet 2014-től nyilvánossá tesznek, majd folyamatosan frissítik.
Fontos változást jelent még, hogy a nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetőséghez jutottak a települési önkormányzatoknál, a települési önkormányzat pedig nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át.
A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három fő lesz, ha kevesebb mint százan szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, illetve négy fő, ha száznál többen. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választása pedig akkor eredményes, ha legalább annyi jelölt kap szavazatot, ahány megválasztható képviselő van.
A törvény úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, szabályozni fogják, hogy a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek.
Az új sarkalatos törvény indoklása szerint a jogszabály összhangban van az új Alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket. Magyarország tizenhárom, több évszázados jelenléttel bíró és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiség otthona, ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A törvény meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amely az eddigi kisebbségekről szóló törvényben nem szerepelt.
A jogszabály értelmében erősödik a nemzetiségek anyanyelvi joga. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.
A törvény rendelkezik a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. Továbbá rögzíti, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
