"Megfelelő helyen volt, megfelelő időben, és megfelelő embereket ismert" - ezt mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke Csányi Sándorról, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójáró, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel közösen bejelentették a devizahiteleseket mentő legújabb csomag részleteit. Patai szerint ezért köszönet jár Csányinak, már csak azért is, mert "nagyon nehéz, de végül nagyon sikeres tárgyalássorozaton" lett így túl a Bankszövetség - írja az Origo.

Az új mentőcsomag viszonylag gyorsan, négy hét intenzív munka után készült el, de amint azt az Origónak a banki munkacsoport több névtelenséget kérő tagja elmondta, az egyeztetések egyáltalán nem mentek simán, és a tárgyalások több ízben holtpontra jutottak. Ezeken a holtpontokon pedig ismételten Csányi Sándor volt az, aki befolyását és a köztük lévő személyes kapcsolatot is latba vetve közbenjárt Orbán Viktornál - írja a lap.

A lap a banki munkacsoport tagjaitól származó információi szerint több ilyen Orbán-Csányi találkozóra is sor került az elmúlt hetekben, amelyek eredményeként "hol lassabban, hol gyorsabban, de mindig megváltozott a felek véleménye", és bár olyan momentum is akadt, amikor néhány bank képviselője azonnal fel akart állni az asztaltól, és szó nélkül megszakította volna a tárgyalásokat, végül elsimultak a megállapodást gátló ellentétek.

A november elején elkezdődött háttérmunkálatok és egyeztetések során legalább négy olyan vitás pontot azonosítottak forrásaink, amelyeken kis híján elcsúszott a megegyezés. Az egyik ilyen intézkedés az volt, amikor a kormány november 24-én megteremtette annak a lehetőségét, hogy a munkáltatók adó- és járulékmentesen támogassák fejenként 7,5 millió forintig dolgozóikat a kedvezményes végtörlesztésben.

Egy másik holtpontra azt követően jutottak a tárgyalások, hogy a kormány megpróbálta rávenni a bankokat arra, mondjanak le azokról a jogi lépésekről, amelyeket a végtörlesztéssel szemben tettek vagy helyeztek kilátásba hazai és nemzetközi fórumokon. Ez esetben a kormány elszántságát puhította meg Csányi közbenjárása, így a kormány végül visszavonulót fújt és folytatódtak az egyeztetések - írja a lap.

Komolyan megakasztotta a tárgyalásokat Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetőjének egyik módosító indítványa is, amelyet az alkotmány átmeneti rendelkezéseihez nyújtottak be. A képviselők november 21-én azzal a javaslattal éltek, hogy ha az Európai Bíróság a jövőben az uniós joggal ellentétesnek találja például a devizahitelek végtörlesztését és a bankoknak okozott kár megtérítésére kötelezi az államot, akkor a kormány - akár a bankokra is - különadót vethet ki. Ezen a ponton megint Csányi Sándor közbenjárására volt szükség, igaz, hogy pontosan milyen ígéretet sikerült elintéznie, arról nem számoltak be forrásaink. A banki tárgyalók azonban végül elfogadták a helyzetet, és tovább haladtak a tárgyalások.

A negyedik holtpontot pedig az úgynevezett növekedési paktum előkészítése váltotta ki a banki munkacsoportból származó információink szerint. Itt elsősorban nem a kormány és a teljes bankszektor között támadtak nézeteltérések, hanem a bankszektoron belüli különböző érdekek kerültek élesebben a felszínre. A növekedés ösztönzését a kormány akarta mindenáron beépíteni a csomagba, erre már november elején utalt Matolcsy György, amikor azt mondta, az együttműködés a Bankszövetséggel "a növekedési fordulat pénzügyi forrásokkal történő megalapozását célozza", mert "a gazdasági növekedéshez szükség van a banki hitelezésre".