Túllépte a rendőrség a hatáskörét, amikor a demonstráló országgyűlési képviselőket személyi szabadságukban korlátozta és előállította őket – mondta a hvg.hu-nak a történtekkel kapcsolatban Hack Péter büntetőjogász.
Pénteken a parlament olyan törvényeket fogadhat el, amelyek kivezetik Magyarországot a parlamentáris demokráciák sorából – közölte az LMP, ezért tiltakozásul a párt képviselői odaláncolták magukat a Parlament kapuihoz. A rendőrség elvitte a képviselőket – többek között Karácsony Gergelyt, Szabó Rebekát, Szilágyi Pétert, Vágó Gábort és Ertsey Katalint – és a hozzájuk csatlakozott Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, a Demokratikus Koalíció vezetőjét.
Rajtuk kívül tíz szocialista képviselőt is előállítottak a rendőrök – ezt Nyakó István mondta el lapunknak telefonon egy rabomobilból. Mint közölte, az érintettek elállták egy rendőrautó útját, amelyikben „békés fenyőfanézegetőket vittek előállításra”. Az érintettek: Mesterházy Attila, Lendvai Ildikó, Ujhelyi István, Nyakó István, Harangozó Gábor, Harangozó Tamás, Ipkovich György, Steiner Pál, Gőgös Zoltán, Gúr Nándor.
Most nem teketóriáztak a rendőrök; négy éve tétlenül figyelték a Fideszt - nézze meg képeinket az akcióról!
Stiller Ákos
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a honlapján azt tette közzé, hogy "összesen 26 embert állított elő az Országgyűlés épülete előtt pénteken tartott demonstrációról, az ő elszámoltatásuk és a jogállásuk tisztázása folyamatban van." A rendőrség az előállításokat azzal indokolta, hogy „a demonstráció résztvevői akadályozták a személyek szabad mozgását, és a rendőri felszólításoknak nem tettek eleget, alapos gyanú merült fel arra, hogy megvalósítják a személyi szabadság megsértése bűncselekményét”.
Hack Péter szerint eltérő bánásmódot alkalmaz a rendőrség
Eltérő bánásmódot alkalmazott a rendőrség Hack Péter büntetőjogász szerint a ma tüntető LMP-s és a hozzájuk csatlakozó szocialista és DK-s országgyűlési képviselőkkel szemben a 2007-ben kordont bontó fideszes politikusokhoz képest. A büntetőjogász a hvg.hu-nak hangsúlyozta, hogy a mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőkkel szemben büntető- vagy szabálysértési eljárás csak tetten érés esetén indítható, személyi szabadságukban azonban nem korlátozhatóak, mert ez már nem fér bele a mentelmi jog keretébe.
„A demonstráló LMP-s politikusokat a rendőrök felszólíthatják a szabálysértés abbahagyására, és ha nem teszik meg, akkor igazoltathatják őket, de elő nem állíthatják őket. Abban az esetben viszont, ha a képviselő lemondott a mentelmi jogáról, akkor a szabálysértési jog szerint megindítható vele szemben az eljárás” – közölte Hack Péter. Hozzátette: abban az esetben állíthatja elő a rendőr a szabálysértően viselkedő országgyűlési képviselőt, ha személyazonosságát nem tudja megállapítani. „A ma történtek azonban nem erről szóltak, ezért úgy gondolom – vélekedett a büntetőjogász –, hogy a rendőrség túllépte a hatáskörét.”
A személyi szabadság korlátozása ellen jött létre a mentelmi jog, magyarázta a szakember, miután Amerikában egy sheriff szavazni induló képviselőket fogott el, így érve el, hogy a politikusok ne szavazzanak meg valamit, amit ő ellenzett.
Hack Péter megjegyezte, nem csak különböző bánásmódot alkalmaz a rendőrség az eltérő politikai oldalon állókkal szemben, hanem sajátosan is jár el. Példaként hozta fel erre Vona Gábor ügyét, aki az Országgyűlés alakuló ülésén gárdista-egyenruhában jelent meg. „Érdekes, hogy ezt a szabálysértést a mai napig nem bírálták el a rendőrök” – jegyezte meg.
Hasonló véleményen van a Magyar Helsinki Bizottság is. Mint közleményükben írták, ellentmond a józan észnek, hogy személyi szabadság megsértése miatt eljárást indítottak az LMP-s tiltakozók ellen, hiszen helyváltoztatási szabadságától senkit nem fosztottak meg, és gyalogosan bárki bejuthatott az Országházba.
A Büntetőtörvénykönyv értelmében a rendőrség által hivatkozott, és három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt az követi el, „aki mást személyi szabadságától megfoszt”. A gyakorlat szerint ezen olyan magatartást kell érteni, amelynek következtében a sértett elveszíti a mozgási, helyváltoztatási, illetve a tartózkodási helyének megválasztásához fűződő szabadságát (lefogás, megkötözés, bezárás stb.).
A Helsinki Bizottság ezért felszólítja a rendőrséget és az ügyészséget, hogy vizsgálja felül a tüntetők cselekményének nyilvánvalóan abszurd minősítését, és szüntesse meg a büntetőeljárást. Szerintük ugyancsak ki kell vizsgálni a parlamenti képviselők és aktivisták elleni rendőri intézkedések jogszerűségét - ideértve a testi kényszer alkalmazásának módját is -, és hogy mindenben megfelelt-e a szükségesség és arányosság feltételének.
Cs. B.
