„Taxis Gyuszi kettőnek” nevezik a nyomozás ismerői a volt titkosszolgálati vezetők elleni, kémkedés gyanújával a napokban indult büntetőügy negyedik gyanúsítottját, a televíziós vágóképek titokzatos csuklyás emberét. Az elnevezés a Kulcsár-féle brókerbotrány becenéven elhíresült sofőrjére utal, aki táskában fuvarozta a milliókat a vádlottak és üzletfeleik között. Az analógia arra enged következtetni, hogy a kormányközeli médiában „P. László budapesti biztonsági vállalkozóként” azonosított férfinak szintén valamiféle szállítmányozó-közvetítő szerep jutott a katonai ügyészek szerint. Immár csaknem bizonyosra vehető, hogy az eset a nemzetbiztonságiakhoz közeli Egymásért Egy-Másért Alapítvány alapítói, az egyéb ügyeikben vádalkut remélő Földesi-Szabó László és Jakubinyi Róbert segítségével jutott az ügyészek tudomására.
A titokzatos csuklyás férfi
Túry Gergely
P., azaz ifjabbik Püski László gyanúsított az úgynevezett Eclipse-ügyben is. Ennek a lényege: az Eclipse Zrt., amely szigorúan titkos, nemzetbiztonsági szempontból stratégiai közbeszerzések nyerteseként szállított biztonsági berendezéseket, informatikai eszközöket, know-how-t a kormányzatnak, nem fizetett be több mint nyolcmilliárd forint bevétel után járó adót. A korábban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak dolgozó Püski az egyik számlagyárgyanúba keveredett cég, a Zömök Biztonságtechnikai Kft. meghatározó tulajdonosa. A céget – amelynek referenciái között szerepelt a Belügyminisztérium (BM), a Honvédelmi Minisztérium, a Köztársasági Őrezred, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a ferihegyi repülőtér is – idősebb Püski László alapította, s tavalyig vezette is. Ő valaha a repülőtéren dolgozott, miután elvégezte a kijevi repülőmérnöki akadémiát. Felesége – a gyanúsított édesanyja – is az egykori Szovjetunióból származik, akárcsak a Zömök-társtulajdonos Varga Rezsőné.
Már az Eclipse-botrány idején számos forrás hangsúlyozta a Püski famíliának és Galambos Lajosnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatójának évtizedes jó viszonyát (a Heti Válasz korábbi cikke szerint például a két család a harmadik generációig ismerősként szerepeltette egymás tagjait az Iwiw közösségi oldalon). Galambos – akit a napokban kipattant titokbotrányban kémkedéssel gyanúsítanak – szintén dolgozott a reptérnek, vagy legalábbis akart: az NBH-ból a Földesi-Szabó-féle alapítvány miatt kitört botrány nyomán történt távozása után 2007–2009-ben vezérigazgatóként jegyezte a Demján Sándor milliárdos üzletember érdekeltségében álló Első Magyar Földi Kiszolgáló Zrt.-t. Utóbbi cég tervei között szerepelt, hogy megtörve a Malév és a török Celebi egyeduralmát, megkapaszkodjon a reptéri szolgáltatások – például csomag- és jegykezelés – területén, ám ez nem jött össze, a vállalkozás a mérlege szerint alvó cég. Pedig Galambos aktív kapcsolatot ápolt a ferihegyi üzlethez is engedélyeket kiadó Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH): tanácsadó cége révén milliós tételben dolgozott nekik, egy korábbi Origo-cikk szerint egyebek mellett a hatóság titokvédelmét segített újragondolni. Elképzhelhető az is, hogy Püskiéken kívül más agytröszt is serénykedett a Zömök nemzetbiztonsági kapcsolatain. A cég alapítói között szerepelt Gyimesi György, a rendszerváltás előtti BM III/III-as és III/II-es csoportfőnökségének munkatársa is, aki egy időben kijevi konzulként is tevékenykedett.
A Zömökkel együttműködő – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál folyó büntetőügy nyomozói szerint a felvett állami pénzt a Zömöknek továbbító – Eclipse sem szűkölködött befolyásos kapcsolatokban. A zrt testvércégében, az Eclipse Assets Management Kft.-ben tulajdonostárs volt 2007-ig Hevesi Tóth Ferenc, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egykori vezetője. A „nagy” Eclipse – amelyben 2003–2008 között jelentős befolyással rendelkezett a Zömök-alapító idősebb Püski is – 2005–2006-ban a felügyelőbizottságban foglalkoztatta Béres Pétert, aki Lamperth Mónika (MSZP) minisztersége idején látta el tanácsokkal a BM-et. Jobboldali tárcavezető felé is megvolt a kapcsolat: Pintér Sándor lánya, Hajnalka a cég programozója, az elhíresült eredetiségvizsgálati szoftver ügyében projektvezető volt. Ráadásult az Eclipse informatikusai az akkoriban Pintér-érdekeltség CBSZ Zrt.-től béreltek irodát.
Az Eclipse-szoftvert megrendelő közhivatalt Ignácz István, az ORFK volt bűnügyi főigazgatója, korábbi Pest megyei, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrfőkapitány vezette (Ignácz utóbbi két tisztsége Pintér első minisztersége idejére esett). A Zömök-ügyfél NKH-ban pedig stratégiai főigazgató volt a BM egykori és jelenlegi helyettes államtitkára, Eiselt György, aki a botrány kipattanása előtt az Eclipse által bérelt Mercedest hajtott. Eiseltet lapzártánkkor a hírek szerint ezzel összefüggésben gyanúsítottként hallgatták ki. Az utóbbi hónapok nehezek a Zömöknek. Tavaly decemberi taggyűlésén elhangzott, hogy a székhelyüket Nyíregyházára teszik át, ahol nincsen számottevő versenytárs, és intenzív üzletpolitikával – például egy bemutatóterem megnyitásával – visszaszerezhetnek valamennyit a Budapest Airport-szerződés megszűnte miatt kiesett forgalomból. Fél évvel később mégis visszaköltöztek, a tavalyi mérleg pedig 56 milliós árbevétel mellett 65 millió forintos veszteséget mutatott.
A „csuklyás P.” és Galambos között tehát megvan a kapcsolat, márpedig ha a múlt heti hírek igaznak bizonyulnak, és a gyanúsítottak – az ügyészek elképzelései szerint – valóban orosz érdekeket szolgáltak, Püskiék kétségtelenül könnyen megtalálhatták a módját az információk kézbesítésének. Lapzártánkkor talány volt azonban, hogy a vádhatóság szerint mindebben a gyanúsítottak által egyébiránt tagadott viszonyban milyen szerep juthatott Galambos utódjának, Laborc Sándornak, illetve Szilvásynak, aki Galambos távozása után felügyelte a polgári titkosszolgálatokat.
RÁDI ANTÓNIA
