Hoffmann Rózsa kormányszóvivői tájékoztatón ismertette a 2012-ben a felsőoktatásba felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeretet, illetve a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozását.

"Mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki legalább 240 pontot ér el a felvételin. Erről a megelőző oktatásirányítás döntött, ezzel pedig a jelenlegi kormányzat is egyetért. A bejutás így magasabb színvonalat, több tudást és felkészültséget igényel" - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón.

100 százalék, 50 százalék, diákhitel

A tavaly meghatározott 53 500-as keretszámhoz képest 2012-ben 33 927 fő felsőoktatási tanulmányait támogatja az állam száz százalékban, 15 500 fő pedig részösztöndíjas lehet, vagyis tanulmányaikat csak 50 százalékban támogatják. Aki egyik kategóriába sem kerül bele, az élhet a Diákhitel 2. lehetőségével, amely "komoly állami kamatgaranciával" fedezi az érintett hallgatók tanulmányait. (A diákhitelrendszer részleteivel kapcsolatban itt olvashatják el anyagunkat.) Emellett megmarad a Diákhitel 1. is, amelyet mindenki igénybe vehet.

A korábban nyilvánosságra került tervezetekkel összhangban az informatikai, a műszaki és a természettudományos képzéseket részesíti előnyben a kormány. Az informatikai képzésen 3600 fő részesül teljes, és további 4600 hallgató részleges állami támogatásban; a műszaki szakokon 8000 ezer diák kap teljes, és további 7600 részleges állami támogatást; a természettudományos képzésen pedig 4000 fő jut teljes, és 3150 fő részleges állami támogatáshoz.

Ezzel szemben igen kevesen reménykedhetnek az állam támogatásában a jogászképzéseken (100 fő), igazságügyi és munkaügyi szakokon (200 fő), és a gazdaságtudományokra fókuszáló szakokon is (250 fő). A bölcsészettudományi képzésen 2700 hallgató tanulmányait finanszírozza az állam száz százalékban, alapképzésen az orvos- és egészségtudományi képzéseken ez 2800 fő, amely kiegészül további 100 fő részleges támogatásban részesülő hallgatóval.

Mennyi lesz az annyi?

A fizetendő költségekről Hoffmann Rózsa azt mondta, a kormány határösszegeket közöl az egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek ezen határokon belül fixálhatják a saját intézményük vonatkozásában a képzések költségeit. Az összegek nem sokban térnek el azoktól, amelyeket eddig a felsőoktatási intézmények a költségtérítéses hallgatóiktól kértek - fűzte hozzá. A 2012. szeptember 1-jétől induló szakok képzési költségei körülbelül két héten belül dőlnek el, erről a felvételi tájékoztató internetes változatában tájékozódhatnak az érintettek. Az így megállapított képzési költségek a felsőoktatásba újonnan belépőkre vonatkoznak, a már hallgatói státuszban lévők változatlan feltételekkel folytathatják tanulmányaikat.

A hallgatókkal kötendő szerződést firtató kérdésre az államtitkár azt mondta: azok a hallgatók számíthatnak ilyen szerződésre, akiknek képzését az állam fogja fedezni. Hozzátette, ez az idén induló évfolyamra már érvényes lesz.

Racionalizáljon az intézmény

Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva közölte: egyelőre nincs tapasztalat arról, hogy az államilag finanszírozott keretszám szűkítése hogyan érintheti az egyes felsőoktatási intézményeket. Mint mondta, ha megtörténik, hogy egy-egy szakot nem sikerül feltölteni, abban az esetben az egyes intézményeknek maguknak kell megtalálniuk a racionalizálási utakat. Hozzátette, a költségtérítést vállaló hallgatók száma ugyanakkor az elmúlt időszakban is évről évre emelkedett.

Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: a keretszámok meghatározásánál prioritás volt, hogy "korszerű, versenyképes, tudásalapú" felsőoktatást hozzanak létre, ehhez pedig figyelembe vették a nemzetgazdasági és munkaerő-piaci igényeket is. Továbbra is kiemelt célnak tartják, hogy növekedjen a természettudományos és műszaki szakokról kikerülők aránya.

A felsőoktatási törvényt december 23-án fogadta el az Országgyűlés.