Az intézet öt kritériumot állított fel, amelyek alapján elkészítette a rangsort. Egyebek mellett a tárolt hasadóanyagok mennyiségét, az atomtárolók védelmét és hozzáférhetőségét, a nemzetközi előírások betartását és az átláthatóságot, a politikai stabilitást és a korrupciót vette figyelembe, illetve azt is, hogy az adott országban vannak-e olyan csoportok, amelyek ilyen anyagokra akarnak szert tenni.

Az NTI több száz létesítményt vizsgált meg szerte a világon, s arra a következtetésre jutott, hogy általában véve a hasadóanyagok tárolásának módja korántsem mondható biztonságosnak. A szervezet jelentése szerint egyes helyeken jól őrzik a hasadóanyagokat, de sok helyütt nem, és emiatt hozzájuthatnak olyan terrorszervezetek, amelyek nyíltan hangoztatták, hogy hasadóanyagokat akarnak beszerezni.

Az intézet egy indexet állított fel, hogy rangsorolja az országokat a hasadóanyagok tárolásának biztonságossága szerint. A rangsor élén Ausztrália áll 94 ponttal (100 a legmagasabb pontszám), s őt követi Magyarország 89 ponttal, majd utána Csehország (87) következik.

A listát Észak-Korea zárja 37 ponttal: a sztálinista ország az átláthatóság és a nemzetközi előírásoknak való megfelelés hiánya miatt került a rangsor végére. Pakisztán 41-es mutatószámmal rendelkezik a politikai instabilitás, a fegyveres csoportok jelenléte, a korrupció és a sok tároló létesítmény okán. Előtte Irán (46), Vietnam (48) és India (49) szerepel a listán.

Az öt "hivatalos" atomnagyhatalom a rangsor közepe táján helyezkedik el, elsősorban a készletek nagysága miatt, illetve Kína és Oroszország indexét a korrupció is rontotta. Nagy-Britannia a 10. helyen áll 79-es mutatószámmal, az Egyesült Államok a 13., 78-as indexszel. Franciaország a 19. (73), Oroszország a 24. (65), Kína pedig a 27. (52) az NTI rangsorában.