Orbán megköszönte a lengyelek támogatását, a kormánya melletti, minapi lengyelországi szimpátiatüntetést, és azt, hogy Donald Tusk miniszterelnök és az ellenzék is kiállt Magyarország mellett. A miniszterelnök a szerdai európai parlamenti vitát "nehéz vizsgának" nevezte, melynek lényege az volt, hogy "Magyarország képes-e megvédeni az önbecsülését, és képes-e kikövetelni a neki kijáró tiszteletet".

A kormányfő kiemelte, hogy "a régebbi demokráciák időnként jogot formálnak arra, hogy kioktassák azokat az országokat, amelyek hosszú ideig szovjet megszállás alatt voltak", mert "reflexszerűen azt hiszik, hogy többet tudnak a demokráciáról és a szabadságról, mint a lengyelek, a magyarok, általában a közép-európaiak". De azt is hangsúlyozta, hogy a közép-európai államokat tisztelő kivételek is vannak.

Az Európai Bizottság eljárásának konkrét érveit firtató kérdésre a kormányfő elmondta, hogy a jogi kérdéseket a magyar kormány hajlandó megvitatni, de határozottan elutasította azt az állítást, mely szerint Magyarországon nincs demokrácia.

Kiemelte, hogy "az igazi vitát" Magyarország és a "nemzetközi baloldal" között szerinte a magyar politikai és gazdasági rendszer mély és gyors átalakítása okozta, mert ez "sért gazdasági érdekeket, és sért ideológiai érdekeket is".

Orbán az alaptörvényre vonatkozó vitával kapcsolatban az interjúban kifejtette, hogy a kereszténység, a nemzeti önbecsülés, a család- és a magzatvédelem szellemi, értékbeli és erkölcsi kérdés, és "nem egy magyar ügy, hanem általános értékvita Európán belül". A kormány gazdaságpolitikai döntéseiről azt mondta, hogy nagy összegű veszteségeket okoztak "jelentős nemzetközi pénzügyi és üzleti köröknek", melyek most Brüsszelben harcolnak a pénzükért.

Az abortuszra utaló kérdésre válaszolva kiemelte, hogy "minden élet érték". De azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország toleráns ország, így mindenki maga dönthet, de jobb, ha előtte mindent megfontol. Megjegyezte, hogy az életre, a kereszténységre vonatkozó kérdéseket kerülik az európai vezetők, nehogy "megtámadja őket a baloldal". Orbán nehéznek ítéli egy államok közötti ideológiai szövetség megalapítását, inkább "személyek közti koalíciót akar létrehozni".

A miniszterelnök részletesen kitért a bankadó, a végtörlesztés és a nagyvállalatok adóztatásának kérdésére. Hangsúlyozta, hogy csak a kétharmados támogatottsággal léphetett fel a bankokkal szemben. "Örülök, hogy belevágtam, és hogy több százezer magyar családnak segítettem" - mondta a végtörlesztésről.

Orbán arról is beszélt: a kormány törekszik "minél több embert áthelyezni az aktívak világába", hogy Magyarország elérhesse a 4 vagy 5 millió adófizető országának színvonalát. Kiemelte, hogy "le kell bontani a posztkommunista gazdasági monopóliumokat és kartelleket", hogy az emberek "munkával, tehetséggel, a szellem erejével előrejuthassanak, sok pénzt keressenek, és utána Magyarország javára fordíthassák". Elképzelése szerint "Magyarország vezető társadalmi ereje a munkából élő és gyereket nevelő családos emberekből állna".

A kormányfő élesen elhatárolta a család- és a szociálpolitikát. Elmondta, hogy a kormányzat a családot és a gyermekvállalást szociális háttértől függetlenül értékeli, a szegényeknek viszont elsősorban munkát kínál. "Dolgozó emberekre van szükségünk; nem mondok le se a cigányokról, se a csökkentett munkaképességű emberekről, se azokról, akik elmentek korai nyugdíjba" - nyilatkozott. A 2012-es év legnagyobb kísérletének a közmunkaprogramot nevezte.

Az IMF-kölcsönről elmondta, hogy már folyamatban vannak az informális tárgyalások. De megjegyezte, hogy Magyarország nem hitelösszeget, hanem a lengyelhez hasonló "elővigyázatossági megállapodást" kér, amely szükség esetén egy "konkrét pénzügyi támogatást" biztosítana.