Érdeklődéssel töltötte el az egyetem polgárait a január közepén kipattant plágiumügy, a SOTE testnevelési kara pedig önként vállalta, hogy kivizsgálja a sajtóban megjelent állításokat Schmitt Pál doktori disszertációjával kapcsolatban - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Tóth Miklós, a testnevelési és sporttudományi kar dékánja.
Hétfőn, senkitől sem kényszerítve döntött úgy az egyetem, hogy tényfeltáró vizsgálóbizottságot állít fel, amely március 28-ig kivizsgálja, hogy van-e alapja a Schmitt Pál doktori disszertációját érintő, sajtóban megjelent állításoknak - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Tóth Miklós, a SOTE Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, aki abban reménykedik, hogy rövid időn belül a lakosság számára is megnyugtató válaszok születnek az ügyben.
A dékán azt mondta, a tényfeltáró bizottság öt főből áll, kizárólag szakmai szempontok szerint állították össze; vannak külsős és belsős tagjai is. A bizottságban, fogalmazott Tóth, "mindent szakmai kompetencia" képviseletet nyert, így van benne nyelvekhez értő, jog-, sport- és társadalomtudományi kérdésekben jártas szakember is.
A bizottsági tagok nevét a vizsgálat végéig nem fogják nyilvánosságra hozni, hogy minél nyugodtabban és befolyásmentesebben végezhessék munkájukat. Külföldi tagja egyelőre nincs a bizottságnak, ám nem zárta ki, hogy a bizottság a következő hetekben meghívhat akár külföldi szakértőket is. A dékán hangsúlyozta, hogy nem önként jelentkeztek a tagok, mindegyiküket felkérték, és rögtön a felkérés után mindenki elsőre vállalta a részvételt.
A hvg.hu kérdésére, hogy miért pont március 28-át választották határidőnek, Tóth azt válaszolta, hogy a bizottság tagjai döntöttek így, mert úgy ítélték meg, hogy ennyi időre van szükségük. A dékán azt mondta, hogy a vizsgálat eredménye egy jelentés lesz, amelyre támaszkodva az egyetem le fogja vonni a megfelelő következtetéseket.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az egyetem szabályzata szerint milyen következményei lehetnek a plágiumgyanú beigazolódásának, Tóth úgy felelt, meg akarják várni a jelentést, nem akar találgatásokba bocsátkozni. A dékán úgy fogalmazott, hogy nem emlékszik olyan esetre az egyetem történetéből, hogy doktori fokozatot visszavontak volna.
A hvg.hu szerdai cikkében azt írja: információi szerint komoly nyomás nehezedett az egyetem és a sporttudományi kar vezetőségére, hogy védje meg az intézmény hírnevét és a lehető leghamarabb tegyen pontot az ügy végére. A hvg.hu több, egymástól független forrásból úgy értesült: a múlt heti kari tanácsi ülésen még arról volt szó, hogy őszig adnak időt az ügy kivizsgálására. A Népszabadság pedig szombati számában arról írt, hogy a szakterületen járatos, a francia nyelvet is ismerő szakértők (akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatók) egymás után utasították vissza a felkérést – a napilap szerint az ügy politikai szempontból kényes volta miatt.
A hvg.hu-n két hete látott napvilágot az a cikk, amely megállapította: Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Az államfő csak egy héttel a cikk megjelenését követően szólalt meg, akkor a Kossuth rádió reggeli műsorában azt állította, azért van egyezés a két munka között, mert ugyanazokból a forrásokból dolgozott, mint Georgiev, egyben hangsúlyozta, hogy a hvg.hu által említett 180 oldalon felüli 30-35 oldal a saját következtetéseit tartalmazza. Múlt hét csütörtökön viszont a hvg.hu kiderítette, hogy a köztársasági elnök nemcsak a bolgár kutatótól, de egy német szerzőtől, Klaus Heinemanntól is emelt át szóról szóra hosszú oldalakat, ami a maradék 35 oldalnyi szövegből 17 oldalt tesz ki Schmitt disszertációjában. Schmitt - amellett, hogy interjújában elismerte a 180 oldalas átemelést, nem mondott igazat abban sem, hogy következtetései saját gondolatai lennének.
Öt évtizede Steven Spielberg A cápával megteremtette, két évre rá barátja, George Lucas a Csillagok háborújával megerősítette a nyári bombasiker intézményét. A vakáció idején korábban olyan filmeket mutattak be, amelyektől nem vártak kirobbanó eredményt.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
Több programmal, több hullámban telepítenek elektromosautó-töltő pontokat Magyarországra, ám a legszűkebben ellátott régiókba csak évek múlva érnek el.
