Megalázó helyzeteket szül a kormány spórolási elképzelése. A január 1-jén életbe lépett törvény szerint mindazoknak a mozgáskorlátozottaknak, akik 1955. január 1. után születtek, úgynevezett "komplex minősítést kell kérniük". Aki ezt nyilatkozatban nem kéri március 31-ig, az május 1. után nem kap rokkantsági ellátást. Ez a 370 ezer aktív korú, rokkantsági járulékot kapó ember felét, körülbelül 180 ezer mozgáskorlátozottat érint. A kormány célja ezzel, hogy "visszavezesse a munka világába azokat, akik még aktívan dolgozhatnak". A fogyatékkal élők szerint viszont eleve hátránnyal indulnak az egészséges emberekkel szemben, és a jelenlegi munkanélküliségi ráta és gazdasági helyzet mellett nem gondolják, hogy őket fogják alkalmazni.

„Feleslegesen költik az állam pénzét, amikor felülvizsgálnak számtalan olyan embert, akinek végleges az állapota. Egy-egy felülvizsgálat akár 6000 forintba is kerülhet. Többet veszít, mint nyer az állam a felülvizsgálatokon” – mondta a hvg.hu-nak Bernáth Júlia, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) rehabilitációs gazdasági szakértője. A Kisalföld is írt egy olyan férfiról, akinek meg kellene jelennie felülvizsgálaton, miközben mindkét lábát amputálták, két kezén pedig összesen három ujja hiányzik.

"Egyre gyakoribbak az extrém esetek" - monda a hvg.hu-nak Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke. Példaként említette, hogy egy visszarendelt, szklerózis multiplexben szenvedő embert átsoroltak, mert amikor épp az orvos előtt állt, jobb volt az állapota, mint általában. "Szklerózisos beteg az egyik pillanatban tolószékben ül, a másik pillanatban fel bír állni. Nem lehet előre megjósolni, milyen állapotban lesz, amikor az orvos elé áll" - tette hozzá Hegedűs. De jogsegélyt nyújtanak olyan, combközéptájt csonkolt férfinak is, aki korábban kamionsofőrként dolgozott és nem kapta meg a rokkantsági ellátást. Hasonlóképpen járt egy negyed tüdővel, csípőprotézissel élő kőműves is, akinek egy év alatt hétszer tört el csontja. A bizottság azonban rehabilitálhatónak ítélte meg.

Strasbourgig utaznának a bérletért

„Az aktív korú fogyatékos emberek, akiknek eddig nyugdíjszerű járadék járt, az átnevezéssel az összes nyugdíjasokra vonatkozó kedvezménytől elestek” – erősítette meg Szakály József, a MEOSZ irodavezetője is. Mivel ez szerintük szerzett jogot érint, akár Strasbourgig is elmennek a pereskedésben a mozgáskorlátozottak. A kötelező felülvizsgálat szerinte a csalók kiszűrésére irányul, miközben eddig összesen 1,5 százalék volt azok aránya, akiket egy-egy felülvizsgálat során alacsonyabb kategóriába minősítettek. „Ez tűrhető hibaarány. Az eddigi vizsgálatok nem bizonyítják, hogy csalók lennének közöttünk" - mondta Szakály József.

Végel Dániel

A jogszabályi változás a mozgáskorlátozottak szerint számos területen hátrányosan érinti őket, a kötelező, tortúrának tekintett felülvizsgálaton túl is. Szakály szerint ez ugyanis sokaknak nehézségbe ütközik, például azok számára, akik nehezen mozognak, és anyagilag is megterhelő lehet nekik az utazás. Ugyanakkor aki helyhez kötött, ahhoz kimegy egy bizottság – közölte Bernáth Júlia.

Elesnek a plusz bevételektől

Az egyéb hátrányok között említette a szakértő, hogy január 1-től keresetkorlátozást is bevezettek: a korábbi I-es és II-es kategóriába sorolt rokkantnyugdíjas - vagyis akinek az egészségkárosulása 79 százalék feletti - csak a minimálbér 150 százalékát kaphatja júliustól. Vagyis maximum 139 500 forintot kaphat végzettségtől függetlenül, ami hátrányosan érinti az amúgy a fogyatékosok 10 százalékát kitevő diplomásokat. „Ha valaki többet keres, megszüntetik az ellátását” – mondta Bernáth Júlia.

Sokaknak gondot jelent az is, hogy az új szabályozás miatt a fogyatékkal élők vállalkozása már nem minősül kiegészítő tevékenységnek – mondta Szakály. Példaként említette, hogy ha egy megváltozott munkaképességű fodrász eddig havi 50 ezer forintot keresett, most ugyanennyi adót kell majd befizetnie. Ennek következtében valószínűleg megszünteti a vállalkozását. „Az állam saját magával szúr ki, mert elesik az eddigi adóbevételtől is” – közölte.

Nehezebb közlekedés

Azzal, hogy az ellátás nevéből kiesett a nyugdíjas szó, a fogyatékosok elestek a korábbi utazási kedvezményüktől, vagyis már nem vehetnek nyugdíjas bérletet, csak teljes árút. A BKV után a MÁV és a Volánbusz is bejelentette, hogy már nem vehetnek nyugdíjasbérletet, -jegyet a fogyatékosok. Ez főleg a mozgáskorlátozottak számára probléma. Nem vehetnek igénybe további kedvezményeket sem, például kedvezményes fürdőjegyet, belépőjegyet.

Az új jogszabályok miatt számos mozgáskorlátozottnak okoz gondot a gépkocsivásárláshoz való támogatás kérése is. Megváltozott ugyanis a minősítés rendszere, így a korábbi papírok, amelyeket a háziorvosok állítottak ki, nem érvényesek – közölte Szakály, aki szerint a napokban fog megszületni a rendelet az új minősítésről. A gépkocsivásárlás támogatásához ugyanakkor március 31-ig le kell adni az igényeket, és nem biztos, hogy addig be tudják szerezni a szükséges papírokat. Szakály szerint ez a jogosulti kör 60 százalékát érinti.

„Ha beadnám az igényemet fogyatékossági támogatásra, ami amúgy nem jár nekem, akkor mellékesen azt is megállapítanák, hogy mozgáskorlátozott vagyok” – mondta példaként az irodavezető, aki maga is mozgáskorlátozott, de önellátó. Vagyis jelenleg akkor tudna gyorsan igazolást szerezni, ha egy számára szükségtelen támogatásra adná be kérelmét. „Nem az a gond, hogy új minősítési rendszer jön, hanem az, hogy ez megint jelentős költségkihatással jár majd, tekintettel az utazási és a vizsgálati költségekre” – tette hozzá.

A gépkocsivásárlást ráadásul a kötelező hitelkonstrukció is nehezíti. Az új autók közül kizárólag a Suzuki Swift 1.2 GLX típust lehet állami támogatással megvásárolni, amelyben nincs automata sebváltó, nagyobb kerekesszék szállítására pedig a méreténél fogva alkalmatlan. A kedvezménnyel pedig nem lehet bármelyik Suzuki-márkakereskedőnél vásárolni, csak a minisztérium pályázatán nyertes konzorcium tagjaként szereplő M1 Autó Planet Kft.-nél.

Nefmi: pazarló volt a régi rendszer

"Az ellátórendszer átalakítására azért volt szükség, mert az egészségkárosodottak számára sokféle, nehezen áttekinthető ellátás létezett és a legkülönbözőbb jogcímeken több mint 800 ezer ember kapott juttatást az államtól, ami a munkavállaló korú felnőtt népesség közel 12 százalékának felel meg. Ebből következik, hogy a régi rokkantnyugdíjrendszer fenntarthatatlan volt, számos helyen forráshiánnyal küzdött, sok elemében pedig pazarló volt, ezért visszaélésekre is alkalmat adott" - közölte a hvg.hu megkeresésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságának sajtóosztálya.

"A rendszer egyik fő problémáját kívántuk orvosolni, hiszen eddig nem ösztönözték munkavállalásra azokat, akik - egészségi állapotukhoz mérten - erre alkalmasak lennének, illetve alkalmassá tehetőek. Az Országgyűlés által elfogadott új rendszer mindenki számára megteremti azokat a lehetőségeket és feltételeket, amelyek segítségével visszatérhet a munka világába és elősegíti a megmaradt, fejleszthető képességekre épülő, foglalkoztatás-központú rehabilitációt, a társadalmi reintegrációt és a foglalkoztatást. Természetesen azok a személyek nem maradnak rendszeres pénzellátás nélkül, akik egészségi állapotuk romlása, vagy speciális egyéb körülmények miatt, hosszabb-rövidebb időre munkaképtelenné válnak."

A tárca azt nem tudta megjósolni, mennyi pénzt spórolhat az állam az átalakítás révén. Mint mondták, ezt csak a felülvizsgálatok lezárulta után lehet megmondani.