„Titoktartási szerződést írtam alá, úgyhogy ebben a témában semmiképpen sem nyilatkozhatok” – ezekkel a szavakkal hárította el megkeresésünket Máté-Tóth András. A szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetőjét – aki egyike volt a Magyar Tudományos Akadémia vallási közösségek vizsgálatára alakított bizottságának – azután kerestük meg, hogy akadémiai körökből úgy értesültünk: a bizottság az egyházi státusért folyamodó vallási közösségek ügyében írt szakvéleményében inkompetensnek minősítette és egyúttal feloszlatta magát. Az akadémiai bizottságot januárban azért állították fel, hogy vizsgálja meg, a törvényben leírt szempontok alapján egyháznak minősülnek-e azok a vallási szervezetek, amelyek tavaly december 20-ig bejelentették igényüket az egyházi státusra. (Az új egyháztörvénnyel kapcsolatos cikkeinket itt olvashatja el.)

Ami biztos, hogy az MTA bizottsága múlt héten elküldte állásfoglalását Lukács Tamásnak, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága KDNP-s elnökének. Lukács a hvg.hu megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az állásfoglalás tartalmáról, így a vele kapcsolatos értesülésünkre sem reagált. Mint mondta, a szakvéleményt először a képviselők ismerhetik majd meg a parlamenti bizottság soron következő, pénteki ülésén, s csak azt követően lesz nyilvános. Az ügyben természetesen megkerestük az Akadémia sajtóosztályát is, mihelyst választ kapunk tőlük, közöljük. Igaz ugyanakkor, hogy az MTA éppen a múlt héten jelentette be: az eljárásrend jelenlegi szakaszában nem ad bővebb tájékoztatást.

Akármit is tartalmaz a hétpecsétes titokként őrzött állásfoglalás, a tartalma semmire nem kötelezi a parlamentet. A szakvéleményt mindössze figyelembe veszi a vallásügyi bizottság, de a végső döntést amúgy is az Országgyűlés hozza majd meg. Persze a tét nem kicsi: azok a közösségek, amelyek kérelmét elutasítják, egyesületként lesznek kénytelenek folytatni tevékenységüket.

Krisnások tiltakoztak az új egyháztörvény ellen

Stiller Ákos

Ahogy arról korábban a Népszabadság írt, az MTA bizottságának tagjai közül többen nem tekinthetők igazán a vallástudomány szakértőjének. A testületet az agykutatás területén jeleskedő Hámori József vezette, aki annyiban „érintett”, hogy korábban kulturális miniszterként az egyházpolitikát irányította. A bizottság tagja volt még az MTA kisebbségkutató intézetének igazgatója, Tóth Ágnes és Sólyom Jenő fizikus is, utóbbi evangélikus egyházkerületben töltött be világi tisztséget. A testületnek valójában három olyan tagja volt, akik valóban egyházkutatóknak tekinthetők: Máté-Tóth András, Török Péter szociológus és Balogh Margit történész.

A téma kényessége miatt lapunknak csak név nélkül nyilatkozó egyházkutató elmondta: a még nem elfogadott vallási közösségek vezetése aggodalommal szemléli az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos eseményeket. „Ezek a közösségek rendkívüli mértékben kialakulatlannak tartják a regisztrációs eljárás szabályait” – mondta a szakértő, hozzátéve: a tavaly év végén lóhalálában elfogadott új törvény szerinte „semmiképpen sem tartozik a legsikeresebb jogszabályok” közé.

Az új egyházügyi törvényt hatására 82 egyház vesztette el státuszát, és most arra kell várniuk, hogy a katolikusok által dominált parlamenti bizottság elbírálja kérelmüket.