A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Évente legkevesebb 100 milliárd forintnyi közvetlen vagy közvetett közpénzre lenne szüksége a BKV-nek a folyó működési hiány fedezésére az előírt szolgáltatási szint és az utasok jelenlegi terhelése mellett - mondta Atkári János, a főpolgármester volt pénzügyi tanácsadója a Magyar Narancsnak adott interjújában. Atkári az év elején közös megegyezéssel távozott a városházáról, korábban Demszky Gábornak is dolgozott.
A volt főpolgármesteri tanácsadó elmondta, a BKV folyó hiánya 2011-ben 41 milliárd forint volt a bevételeken és a kormány támogatásán túl, ha pedig áprilisban lejár a főváros és a BKV 2004-ben kötött közszolgáltatási szerződése, akkor az újat úgy kellene megkötni, hogy abban a szükséges forrásokat is maradéktalanul feltütentik.
Mint mondta, 2004-ben az akkori kormánnyal a főváros úgy állapodott meg, hogy a BKV kiadásainak harmadát az állam fedezné a normatív támogatással és a fogyasztói árkiegészítéssel, egyharmadot a tarifaemelésekkel az utasokra hárítanának, a harmadik harmadot pedig a főváros teremtené elő törvényben biztosított többletadókkal. A tarifaemeléssel és az adókkal kapcsolatban azonban a felek elgyávultak, a Gyurcsány-kormány pedig nem is terjesztette be az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatot.
Atkári János kifejtette, a BKV hálózatának csökkentésével legfeljebb 5-6 milliárdot lehetne spórolni, és a szolgáltatási rendszerben összesen sincs több tartalék 8-10 milliárdnál, még akkor sem, ha megszüntetnék a cégben a korrupciót, megvágnák a túlméretezett adminisztrációt és az extra juttatásokat adó menedzserszerződéseket is elhagynák.
Túry Gergely
Szerinte az ehhez hasonló spórolási intézkedések mellett elkerülhetetlen a tarifaemelés. "Tudomásul kell venni: a valós költségeket valakinek közvetlenül vagy közvetett módon, de meg kell fizetnie. Elsősorban pedig azoknak, akik az adott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett haszonélvezői: az utasok, a közlekedési hálózat más használói, illetve általában a város használói" - mondta. Atkári mindemellett ostobaságnak tartja a korábban felmerült autóhasználati díj bevezetését.
A BKV esetleges csődjével kapcsolatban a volt főpolgármesteri tanácsadó elmondta: ez azt jelenti, hogy "se metró, se villamos, se busz, se más" nem járna, ő azonban számol azzal, hogy bekövetkezik a BKV összeomlása. Véleménye szerint a "helyzet súlyossága nem engedi meg azt a frivolitást, ahogyan erről Orbán Viktor beszélt", a kormányfő ugyanis Atkári szerint "megengedhetetlen nyegleséggel" kezeli a kérdést, a kormány pedig "elképesztő felületességgel" foglalkozik nemcsak a BKV, hanem a főváros más, rendszerszintű kockázatot jelentő problémáival is.
Atkári szerint erre a magyarázat az, hogy oly mértékben nem érdekli a kormányt Budapest, hogy nagy valószínűséggel nem is látják, mekkora a veszély. "Nincs tudomásom arról, hogy valaki hozzáértően foglalkozott volna a főváros problémájával az Orbán-adminisztrációban" - mondta Atkári. "Most nemhogy szakértők nem dolgoznak, de szó szerint öt percet sem töltenek Budapest ügyeivel."
Atkári felhívta a figyelmet arra, hogy ha a BKV csődbe megy és leáll, azzal egyidejűleg Budapest gyakorlatilag megszegi a 4-es metróra kötött EU-s támogatási szerződést is, abban ugyanis a főváros vállalta, hogy működésben tartja a kedvezményezett társaságot.
Ráadásul a volt főpolgármesteri tanácsadó szerint a főváros bajai az egész országra nézve kockázatot hordoznak, mert szerinte az IMF és az EU nem fog hitelszerződést kötni Magyarországgal, ha a BKV és Budapest ügyei nincsenek rendezve.
"A felelősség mindenképpen a mindenkori kormányzaté, függetlenül attól, kinek a hibájából és mikor került ebbe a helyzetbe a főváros" - mondta Atkári János, hozzátéve, hogy bár "Tarlóst kicsinálhatja a Fidesz, de azzal nem lesz megoldva semmi".
fzs
