A Fidesz frakcióvezetője egy hétfői sajtótájékoztatóján Schiffer András korábbi, az ügynökügyről szóló előterjesztéséről azt mondta: "csupán egy gennyes folton szépségtapasz lehetne". Lázár János közölte azt is, a kommunista diktatúrával való szembenézés minden esetben hitelesség kérdése, Schiffer Andrásnak pedig sem az előterjesztését nem tartja hitelesnek, sem őt magát nem tartja annak előterjesztőként.

Kijelentette: érdemi különbséget kell tenni bűnös és áldozat között, a kérdést pedig az áldozatok oldaláról kell megközelíteni. Szerinte az a család, ahol a nagypapa nagykövet volt a korábbi rendszerben, az apa a rendszerváltáskor bankigazgató, az unoka pedig húsz évvel később országgyűlési képviselő, nem tekinthető áldozatnak.

Schiffer András megfogalmazása szerint "a Fidesz, úgy látszik, azért váltott át a mocskolódásra az elmúlt hetekben az ügynöktörvény kapcsán", mert ezzel az "egészen alpári kommunistázással és mocskolódással" kívánják az antikommunista szavazók figyelmét elvonni arról, hogy a párt valójában szőnyeg alá söpri az állambiztonsági múlt kérdését és az aktanyilvánosság ügyét. A politikus azt mondta, egészen biztos abban, hogy azok az emberek, akik húsz éve várnak arra, hogy tisztán lássanak az állambiztonsági múlt kérdésében, átlátnak a szitán.

Lázár János és Schiffer András a Parlamentben

MTI / Kovács Attila

Arra a felvetésre, hogy az ügyet nem akarja-e személyesen megbeszélni Lázár Jánossal, azt felelte, miután már nem az LMP frakcióvezetője, "nincs miről beszélnem vele". Hozzátette, korábban több orgánum is a szemére hányta, hogy a legkülönbözőbb frakciókban ülő képviselőkkel is szót tud érteni, de "van az a szint, amire nem süllyed le az ember".

A politikus arra is kitért, hogy pártjuk üdvözli a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállítását, de sajnálatosnak nevezte, hogy ahhoz az LMP illetve az ellenzék "nyomása" kellett. Egyúttal annak a reményének is hangot adott, hogy amikor az abban való szerepvállalásra független személyiségeket kérnek fel, akkor "nem Pozsgay Imrében és a hozzá hasonlóan szakavatott Szűrös Mátyásban gondolkodnak".

Ismét hangsúlyozta korábbi érvét, amely szerint az LMP azért is rendezni kívánja az állambiztonsági múltat, mert csak így lehet pontos képet kapni arról, hogy a túlélő állambiztonsági hálózatok "hogyan szőtték át" 1989-et követően a privatizáció folyamatát, a rendszerváltó pártokat és a média gépezetét. Kijelentette azt is, hogy csak azután lehet beszélni a következményekről, miután tisztán látnak abban, hogy az állambiztonsági hálózatok milyen szerepet játszottak az 1989-es átalakulásban.