Immáron több mint hat éves múltra tekinthet vissza a hvg.hu NetHangulat index, és ez idő alatt rengeteg látványos emelkedést, mélyrepülést, fordulópontot jegyezhettünk fel. Az egyik legutóbbi fordulatot a 2010-es országgyűlési választások hozták, hiszen a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. A következő fordulat tavaly novemberben következett be, arra ugyanis 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetes közhangulatra. Az index ettől kezdve hónapról hónapra alacsonyabb értéket vett fel, az év végére pedig már csak 13 ponton állt, amely 27 ponttal múlta alul a választások utáni értéket, és mindössze 3-mal volt magasabb, mint az eddigi abszolút minimum (amely a Gyurcsány Ferenc távozását követő kormányfőkeresés időszakához kötődik).

Ez a negatív tendencia tört meg januárban, hiszen az index értéke ezúttal nőtt, ráadásul jelentős mértékben, 4 ponttal – ekkora javulást 2010 nyara óta nem mértünk. A növekedés azonban átmenetinek bizonyult, januárról februárra ugyanis ismét csökkent az index értéke, és bár az elmúlt hónapban újra emelkedett egy ponttal, a mostani 16-os érték a netpolgárok stagnáló hangulatát jelzi. Az internetes közhangulat most valamivel jobb, mint a tavalyi év végén, de az index így is 7 ponttal alulmúlja a 2010-es választások előtti értéket, a szavazás utánit pedig 24-gyel.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt:

Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt hat évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben. A választások előtt márciusban 81 százalék volt a pesszimisták aránya, májusban viszont csupán 58 százalék. Legutóbbi mérésünkkor 89 százalék gondolta úgy, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, és mindössze 8 százalék volt ellenkező véleményen.

Magyarországon inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? (%)

A férfiak (19 pont) továbbra is optimistábbak, mint a nők (13 pont), ugyanakkor az egyes életkori csoportok, illetve a különböző településtípusokon élők hangulatában már nem figyelhető meg számottevő különbség.

Gazdaság: van honnan javulni

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország helyzetére vonatkozó mutató korántsem írt le akkora utat, mint az általános közhangulatot jelző főindex. Ez az index a választások előtti hónapban 26 ponton állt, és ennél csupán 4 ponttal magasabb értéket tudott elérni az elmúlt egy évben: júliusban és októberben állt 30 ponton. 2011 jelentős részében 25 pont körüli értéket mértünk – ehhez képest novemberben következett be egy nagyobb törés, amikor 3 pontot esett az index, majd decemberre újabb egy pontos csökkenést regisztráltunk, így az év végén 21 pontra esett. Januárban ennek a mutatónak is nőtt az értéke 3 ponttal, ám ez a növekedés átmenetinek bizonyult. Jelenleg 22 ponton áll az index, egy ponttal magasabban, mint február végén.

Az internetezők továbbra is az ország gazdasági helyzetét ítélik a legrosszabbnak (ötfokú skálán 1,55-os átlagértéket adnak erre), de ezen a területen várják a legnagyobb mértékű javulást egy éven belül. Pozitív folyamatot prognosztizálnak az ország nemzetközi megítélésében is, ugyanakkor a többi tényező esetében (beleértve a demokrácia működését és az egészségügyi ellátást is) kismértékű romlásra számítanak.

A fentiekből adódóan az internetezők jövőbeli várakozásait jelző aggregált mutató éppen úgy 22 ponton áll, mint az aktuális helyzet mérőszáma – összességében tehát a netpolgárok nem számítanak érezhető változásra egy éven belül.

A családunkban bízunk

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Ellentétben az országindexszel, a személyes helyzetre vonatkozó mutató hat év alatt egyetlen alkalommal sem vett fel kifejezetten alacsony értéket – többnyire a 40-50 közötti tartományban mozgott, és legalacsonyabb értéke is meghaladta az országindex maximumát. Tavaly év végén és januárban is 42 ponton állt az index, februárban viszont 1 pontos csökkenést követően 41 pontot mértünk, és ugyanezt az értéket regisztráltuk márciusban is. A mostani 41 pont „csupán” 6 ponttal alacsonyabb a választások körüli szintnél.

Úgy tűnik tehát, hogy miközben az általános közhangulat jelentősen romlott a választások óta, és az ország helyzetét is rosszabbnak látják az internetezők most, mint 2010 tavaszán, addig saját személyes életükben ezt a negatív tendenciát kevésbé érzékelik, és úgy általában véve is sokkal pozitívabbnak ítélik meg személyes helyzetüket, mint az országét. Emellett – ahogy azt a várakozásokat jelző index 45 pontos értéke mutatja – a netpolgárok saját életükben még mindig számítanak javulásra, leginkább anyagi helyzetüket illetően – még ha nem is olyan mértékűre, mint másfél évvel ezelőtt.

Az ENSZ-et sokra értékeljük

Februári elemzésünkben a nemzetközi szervezetek – köztük az Európai Unió – iránti bizalom csökkenéséről írtunk. Márciusban ez a csökkenés nem folytatódott, sőt néhány tizedponttal mindhárom szervezet indexe nőtt. Hasonló növekedést tapasztaltunk szinte az összes vizsgált intézmény esetében, ugyanakkor ezek a változások egyetlen esetben sem haladják meg a statisztikai hibahatárt.

Fontos kiemelni, hogy a kutatás adatfelvétele még éppen azelőtt zárult le, hogy nyilvánosságra került a Schmitt Pál doktori címével kapcsolatos vizsgálat eredménye, így ennek hatása a köztársasági elnöki intézmény bizalmi indexében még nem jelentkezhet.

Intézmények bizalmi indexe (1-10 skálán)

A felmérést az NRC 2012. március 23. és 27. között végezte ezer internethasználó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.