Az MSZP-frakció tagjai a szavazólapokat sem veszik fel a várhatóan május 2-i elnökválasztáson. Hozzátette, megítélésük szerint Schmitt Pál jelölése után Orbán Viktor ismét téves személyi döntést hozott, amikor nem vette figyelembe az emberek többségének akaratát, és egy pártok fölött álló, szuverén személyiség helyett egy pártpolitikust jelölt államfőnek.

A köztársasági elnöki intézmény - Schmitt Pál plágiumügye miatt is - megtépázott tekintélyét csak egy köztiszteletben álló, pártoktól független államfő állíthatná helyre - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy 2005-ben az MSZP Szili Katalint jelölte köztársasági elnöknek, Mesterházy Attila úgy reagált: pártja március végi kongresszusán ezt hibának minősítette, véleménye szerint az akkori házelnök jelölésekor rosszul mérték fel a helyzetet, így lehetett Sólyom László, az ellenzék jelöltje az államfő. Szerinte azonban az elnöki tekintély helyreállítása miatt most még inkább fontos lenne a pártpolitikától független államfő megválasztása.

A kérdésre, hogy ha Áder János ezt kéri, meghallgatja-e őt az MSZP képviselőcsoportja, a frakcióvezető azt mondta: ha lesz ilyen kérés, megfontolják, azonban a fideszes politikus kétévtizedes tevékenységét, így házelnöki és frakcióvezetői munkáját enélkül is jól ismerik. Példaként hozta továbbá, hogy Áder János volt az egyik kidolgozója az igazságügyi reformnak és az új választójogi törvénynek, amelyeket egyaránt sok nemzetközi bírálat ért.

Korábban az LMP is bejelentette, nem vesz részt az államfőválasztásban, mert az eljárást mondvacsináltnak tartja. Erről Jávor Benedek frakcióvezető beszélt, aki még Áder János jelöltségének fideszes jóváhagyása előtt azt mondta, hogy a köztársasági elnök megválasztása "kizárólag a Fideszen belüli játékokról (...), stratégiázásról, taktikázásról szól".