Bár korábban a magyar kormány optimistán nyilatkozott a kötelezettségszegési eljárások gyors lezárásával kapcsolatban, úgy tűnik, az Európai Bizottságnak (EB) egyáltalán nem sietős az ügy. Brüsszeli forrásból a hvg.hu úgy értesült, az Európai Bizottság szerdai ülésén egyáltalán nem szerepelnek a napirenden a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárások, de várhatóan a következő hetekben sem kerülhet pont az ügy végére. Úgy tudjuk, azért, mert egyelőre nem fejezték be a magyar válaszok elemzését a kötelezettségszegési eljárások részeként a kormányhoz intézett kérdésekre.

Fellegi: nincs szó időhúzásról

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nemrég még "óvatosan optimistának" nevezte magát a Magyarország ellen január 17-én megindított gyorsított kötelezettségszegési eljárások ügyében, mivel szerinte az ország jó válaszokat adott az Európai Bizottság indoklással alátámasztott aggályaira. Az igazságügyi és közigazgatási miniszter április elején az InfoRádió Aréna című műsorában nyilatkozva még arról számolt be, nem hivatalosan azt a tájékoztatást kapták Brüsszelből, hogy az április 4-i biztosi testületi ülésen talán már el is dőlhetnek ezek az ügyek. Egyelőre azonban azt sem tudni, mikor veszi a testület újra napirendre a kérdést.

Fellegi Tamás, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter kedden az Országgyűlésben az Európai Bizottság által támasztott politikai feltételekről azt mondta: az EB és az IMF "összjátéka" nem feltétlenül ördögi mesterkedés, hanem adottság, hiszen az IMF egy uniós tagállammal készül tárgyalni, a magyar gazdaságpolitika bizonyos elemei pedig közösségi szabályozás alá esnek. Szerinte semmiféle kommunikációs hiányról, időhúzásról, vagy csúszásról nem lehet szó, sőt Magyarország szemmel láthatóan egy gyorsított jogi eljárásban vesz részt.

Fellegi: nincs szó időhúzásról

MTI / Soós Lajos

Fellegi megerősítette, hogy a magyar kormány számára változatlanul kiemelten fontos kérdés, hogy mihamarabb megkezdődhessenek a megbeszélések. Mint mondta, ettől fügetlenül nem értenek egyet azzal, hogy tárgyalások előfeltételei listáján olyan kérdések, szempontok szerepeljenek, amelyeknek semmi közük nincs a gazdaságpolitikához és a gazdasági kormányzáshoz. Ez olyan politikai helyzetet teremt, aminek a "megoldása lassabb, bonyolultabb és szokatlan". Szokatlan eljárásnak nevezte például, hogy a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárások közül hármat kiemeltek, és olyan jogi erőt, "politikai feltételi erőt" kötnek hozzájuk, amely egy alapjában véve pénzügyi csomagról szóló tárgyalást tesz lehetetlenné.

A Külügyminisztérium ismét a következő ülésben bízik

A hvg.hu megkérdezte ezzel kapcsolatban a Külügyminisztérium és az Európai ügyek bizottsága tagjainak véleményét is. "A magyar kormány 2012. március 30-án küldte meg válaszait az Európai Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési ügyekben. A kormány célja, hogy mielőbb minél több ügyet nyugvópontra juttasson és a hiteltárgyalásokat haladéktalanul megkezdje. A Kormánynak nincs „B” terve, megállapodásra törekszünk. Ennek érdekében továbbra is készen állunk a párbeszédre. A Kormány, az MNB, az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel 2012. április 16-án, hétfőn szakértői egyeztetésre került sor. Orbán Viktor miniszterelnök úr 2012. április 24-én, kedden a Bizottság elnökével, Barroso úrral személyesen tárgyalja meg az egyes ügyeket. Várakozásaink szerint az Európai Bizottság (a Biztosok Kollégiuma)  miniszterelnök úr és Barroso elnök úr találkozóját követően, akár már a jövő szerdai ülésén dönthet  a kormány 2012. március 30-án megküldött válaszokkal kapcsolatos álláspontjáról" - írta megkeresésünkre a Külügyminisztérium sajtóosztálya válaszában.

Emlékeztettek arra, hogy a hiteltárgyalások megkezdésének pontos előfeltételeit a Bizottság nem határozta meg. "Ezt az Európai Bizottság (EB) 2012. április 11-ei sajtótájékoztatóján elhangzottak is megerősítették. Az EB álláspontja szerint a szervezet nem állítja össze pontonként felsorolva azokat az elemeket, amelyeket szükségesnek lát a hivatalos tárgyalások megkezdéséhez. A bizottsági szóvivő elismerte, hogy nem tud felsorolni olyan „húsz vagy harminc pontot”, amelyet az EB előfeltételként értelmezhet. A 2012. április 11-ei nyilatkozatban „megfelelő jogi környezet kialakításáról” mint a magyar félnek címzett elvárásról beszél. Mi úgy véljük, a kötelezettségszegési eljárásokban tanúsított együttműködésünk révén, a Bizottság felé már jelzett jogalkotási korrekciókkal megfelelünk a feltételeknek.  A magyar kormány abban bízik, hogy a tárgyalópartnerek nem támasztanak a hitelfelvételhez szorosan nem kapcsolódó témákban olyan előfeltételeket, melyek teljesítését más országoktól sem követelik meg egy hiteltárgyalás megkezdése előtt" - áll a levélben.

A bizottság tagjai közül Ékes Józsefet és Bebes Istvánt (Fidesz) nem értük utol. Hörcsik Richárd fideszes bizottsági elnök egy rendezvényen volt, visszahívást ígért, ez végül nem következett be. Botka László szocialista országgyűlési képviselő a hvg.hu-nak azt mondta, ő nem időhúzást, hanem esélyadást lát abban, hogy az EB szerdai ülésén még nem szerepelnek a napirenden a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárások. Szerinte az EU-nak valamennyi tagállam ügye egyformán fontos, így Magyarországé is. Mint mondta, ő "bízik abban, hogy a hátralévő időben a magyar kormány változtat a most kifogásolt törvényeken és azokat az uniós összhangba hozza". Ha ezt is elszalasztja, akkor a legsúlyosabb büntetéstől kell tartani - vélte Botka László.

Balczó Zoltán, a bizottság jobbikos tagja azt mondta: nem tud arról, hogy a napirend kérdésében időhúzásról lenne szó. Mint mondta, a Jobbik számára a bírák nyugdíjazásának és az adatvédelmi hatóság kérdése "nem meghatározó", így különösebben nem fontos kérdés az ellenzéki párt számára, hogy mikor zárulnak le ezekben az ügyekben az egyeztetések. Egyedül a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos törvényt nevezte Balczó fontosnak, bár mint megjegyezte, "úgy tűnik, a Fidesz módosításaival jelentős visszalépés történt az ügyben". Mivel a nyitott ügyek lezárása az IMF-tárgyalások szempontjából fontos, és a Jobbik is azt szeretné, ha mihamarabb meg tudna egyezni a kormány a készenléti hitelről.