Ombudsman: változtatni kell az új ügyvédi eskü szövegén

Szabó Máté megállapította, hogy "az új szabályozás a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, valamint a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben visszásságot okoz. Egyúttal kezdeményezte, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fontolja meg az ügyvédekről szóló törvény módosítását, illetve az eredeti szövegezésnek az Alaptörvényt figyelembe vevő visszaállítását" - tartalmazza a közlemény. A hivatal kitért arra is: az ombudsman "felkérte a minisztériumot, hogy a jövőben az ügyvédséget közvetlenül érintő szabályok megalkotásánál, illetve módosításánál működjön együtt az ügyvédi kamarával".

Szabó Máté március elején jelentette be, hogy hivatala féléves átfogó projekt keretében vizsgálja az ügyvédség, illetve az ügyvédhez fordulók jogainak helyzetét. Ennek első - kedden nyilvánosságra hozott - jelentése foglalkozik az ügyvédi eskü új szövegével, melyet az új alaptörvényhez kapcsolódó jogszabályváltozásokkal összefüggésben egyéni képviselői indítvány alapján módosított a parlament január elsejével.

Az új esküszöveg miatt a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke még január elején levélben a szaktárca vezetőjéhez, Navracsics Tiborhoz fordult, majd miután másfél hónapig hiába várt válaszra, a nyilvánossággal is megosztotta aggályait. Bánáti János február végén azt közölte: az ügyvédi kamara "mélységes aggodalommal" fogadta az új esküt, melynek összesen kétmondatos szövege több ponton is ellentétes az ügyvédi hivatás évszázadok óta kialakult európai normáival és magyar hagyományaival, de legalábbis zavaró lehet. Az pedig különösen méltatlan, hogy az ügyvédség életében alapvető szerepet játszó formulát a kamara megkérdezése, illetve mindenfajta egyeztetés nélkül érdemben változtatták meg - tette hozzá.

Fazekas István

Míg a korábbi eskü szövege szerint az újdonsült ügyvéd arra tett fogadalmat, hogy hivatását ügyfele érdekében, a Magyar Köztársaság alkotmánya és jogszabályai szerint lelkiismeretesen gyakorolja, és az ennek során tudomására jutott titkot megőrzi, addig az új szöveg szerint Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez hű lesz, jogszabályait megtartja és másokkal is megtartatja, tisztségét a magyar nemzet javára gyakorolja, és szakmai kötelességeit lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint, ügyfele érdekében eljárva teljesíti.

Bánáti János február végén szóvá tette: bár az ügyvédi törvény továbbra is rögzíti a titoktartási kötelezettséget, mégis visszás ennek kikerülése az eskü szövegéből, mint ahogy számos zavar forrása lehet a "nemzet javára" fordulat is. A köztisztviselői eskü szövegének részben mechanikus átvétele miatt pedig megjelenik az ügyvédi esküben a "tisztség" szó, holott az ügyvéd nyilvánvalóan nem tisztséget tölt be, továbbá kifogásolható a "megtartat" megfogalmazás, hiszen az ügyvéd nem hatósági személy, így bár ő maga természetesen köteles megtartani a szabályokat, de erre másokat nyilván nem kötelezhet - közölte a kamarai elnök.

Az ombudsman keddi közleménye szerint is kifogásolható, hogy kimaradt az ügyvédi esküből a titoktartásra vonatkozó kitétel, ez - mint írta - ellenkezik a magyar jogi hagyományokkal, és megrendítheti az ügyfél és ügyvéd bizalmi kapcsolatát. Emellett "az eskü új szövege alkalmas lehet arra, hogy a társadalom tagjaiban az ügyvéd és a köztisztség viselőjének szerepét összemossa" - áll a közleményben, amelyben arra is felhívják a figyelmet: az eskü szövegének egy része azonos lett a közjogi tisztségviselő esküjének szövegével, pedig ezt semmi sem indokolja, s ez megtévesztő is.

Az ombudsman kifejtette: az új esküszöveg alapján az ügyvédnek az ügyfelével be kell tartatnia a jogszabályokat, holott erre sem joga, sem lehetősége nincs. Az ügyfél és a közösség érdekére való hivatkozás azonos súlyú az új szövegben, miközben az ügyvéd hivatásszerűen a magánfelet kell, hogy képviselje. A jogrendszerben az ügyvédség ellensúlyt jelent az állami hatalommal szemben, ezért különös jelentősége van a hivatás alkotmányos szabályozásának, kizárólag így biztosítható a tisztességes eljáráshoz való jog és a jogbiztonság.

A szaktárca a kamara februári felvetéseire még aznap reagált. Akkor a többi között azt emelte ki, hogy az ügyvédekről szóló törvény részletesen rendelkezik a titoktartási kötelezettségről, az esküszöveg pedig rögzíti a jogszabályok megtartásának kötelességét, ezért a titoktartás az ügyvédi kötelezettségek része marad. A tárca kitért arra, hogy az új alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan "új, a korábbiaknál letisztultabb, egységes" eskütörzsszöveget dolgozott ki, a jogszabályok megtartatásának kötelezettsége az ügyvéd vonatkozásában csupán arra vonatkozik, hogy a megbízóját a jogszabályokról tájékoztassa, és azok megtartására hívja fel. A "nemzet javára" kitételből pedig nem következik az, hogy egy állami szervvel szemben ne képviselhetné egy ügyvéd lelkiismereti konfliktus nélkül ügyfelét, ugyanis a nemzet javára történik minden, ami a jogállam érdekében történik.

Néhány nappal később az ügyvédség ombudsmani vizsgálatát beharangozó márciusi sajtótájékoztatón Szabó Máté azt mondta: feladataik közé tartozik a közelmúltban sietve megalkotott jogszabályok alkotmányos, jogállami kritériumok alapján történő áttekintése is. Ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón Rétvári Bence, a szaktárca államtitkára hangsúlyozta: a vizsgálat eredménye "nem marad pusztába kiáltott szó", meg fog jelenni a jogalkotásban.