Még el sem kezdődött a felvételi véghajrá, a hazai egyetemek és főiskolák máris elbúcsúzhatnak a vezető középiskolák legjobb képességű, idegen nyelveken is beszélő végzőseitől.
Vesztésre áll a magyar felsőoktatás a legtehetségesebb diákokért folytatott versenyben. Az eddig is valószínűsíthető volt, hogy a jogi és a gazdasági képzés tandíjmentes helyeinek visszavágása vagy lenullázása a magánszférában a tehetős közgazdász- és jogászdinasztiák erősödésének kedvez, a leendő közszolgákat pedig – egyfajta elitcsere részeként – a kormánykedvenc Nemzeti Közszolgálati Egyetemre tereli.
Az egy hete nyilvánosságra hozott jelentkezési adatokból pedig az is világossá vált, hogy a kabinet terve – amely a keretszámok arányainak változtatásával irányította volna a középiskolásokat a műszaki és természettudományos pályák felé – egyelőre nem vált be. Még a hirtelen pályamódosítás mellett az emberi elme „univerzalitásával” érvelő Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár sem lepődhetett meg rajta, hogy a humán tudományokhoz ragaszkodó felvételizők alternatív megoldásokat keresnek és találnak – külföldön.
Az érettségizők kilátásairól részletesen a HVG e heti számában olvashatnak.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
