Útnak indult a Nemzetközi Űrállomás felé Kapu Tibor
Sikeresen elstartolt a Kennedy Űrközpontból a SpaceX Dragon űrkapszulája, a fedélzetén négy űrhajóssal, köztük a magyar Kapu Tiborral.
Május 7-ig kell a Magyar Államkincstárnak bejelenteni a zárolási kötelezettségeket a kormány szerdán megjelent határozata szerint. Ebben a Széll Kálmán-terv 2.0 megvalósításának részeként 4 milliárd forintot zárolnak a helyi önkormányzatok támogatásaiból és helyen maradó személyi jövedelemadójából, valamint újabb 4 milliárdot az "egyes szociális feladatok támogatására" fordítható keretből.
„Ez szép” – összegezte a hvg.hu-nak nyilatkozva a kormány döntését Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Mint mondta, előzetesen semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy újabb megvonásokkal kell számolniuk. „Az a probléma, hogy az önkormányzatok elfogadott költségvetéssel működnek, mi is februárban fogadtuk el a sajátunkat. Persze ezt lehet módosítani, de már nincs nagyon honnét elvenni” – közölte.
Csak fogy, csak fogy...
Az idei évre a tavalyihoz képest 40 milliárd forinttal kevesebb állami támogatást kaptak az önkormányzatok, az előtte lévő évben 45 milliárddal kevesebbet kaptak, a Bajnai-kormány pedig 120 milliárdot vett el az önkormányzatoktól – emlékeztetett Gémesi. „Ez nagyon durva” – tette hozzá.
A személyi jövedelemadó (szja) elosztása is folyamatosan változott az évek alatt. Amikor a forrásmegosztást 1988-ban bevezették, a törvény értelmében a településeken lakók által befizetett összeg egésze visszakerült a helyi tanácsokhoz. 1991-től már csak a befolyt összeg felét kapták meg az önkormányzatok, 1993-ra harminc százalékra csökkent az arány. 1995-től kicsivel több mint 35 százalék jutott vissza a településekhez (és egyes funkcióikhoz rendelve a megyékhez is) az szja-ból az alábbiak szerint: 29 százalék biztosan a befizető lakhelyét gazdagította, 6 százalékot normatívan juttattak az önkormányzatoknak. 1998-ra 40 százalékig emelkedett az szja-visszaosztási arány, de csak 20 százalék maradt helyben az adott településen lakók befizetéseiből. 2000 óta ez az arány tartósan 10 százalék alatti.
"Ez durva" - közölte Gémesi
Stiller Ákos
Szerinte az önkormányzatok közül kevés tudott tartalékot képezni, amiből most el lehetni venni, így nehéz helyzetbe kerülnek a települések. „A járások kialakításával megszűnnek majd egyes hivatalok, elbocsátások lesznek, ez megtakarítást jelent. A szociális keretek ugyanakkor nagyon lecsökkentek. Bizonyos mértékben elő van írva, mennyi szociális segélyt kell adni. Így a nehéz helyzetben lévők támogatását kell csökkenteni, nem lesz étkezési támogatás, fűtési támogatás. Ez egy előkészítetlen döntés, de nem tehetek mást, tudomásul veszem” – fejezte be a független polgámester.
"A részletes számokat még nem ismerjük. Nem örülünk a zárolásnak, mert így nagyon nehéz lesz tartani az idei évi költségvetésünket" - mondta Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere is.
A méhek megúszták
A szerdai kormányhatározat szerint összesen 44,6 milliárd forintot kell zárolni. A minisztériumokat érintő 37 milliárd forintból a Vidékfejlesztési Minisztériumot érinti a legnagyobb megszorítás. A 7,8 milliárd forintos zárolás ugyanakkor nem kurtítja meg például a Nemzeti Méhészeti Programot, az Igyál tejet vagy az Iskolagyümölcs programot. A nemzeti erőforrás csúcsminisztériumot ismét nagymértékű, 6,7 milliárd forintos spórolásra kötelezik, de ez nem érintheti például a rezidenseknek adott béremelést, a nemzet színészeit, és az egyházi intézményeknek adott támogatásokat sem.
Az egyházakon más minisztériumok sem spórolhatnak, így a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak úgy kell 4,35 milliárd forinttal csökkenteni a költségvetését, hogy a hitoktatásra, az egyházi oktatási programokra ugyanannyi pénz kell, hogy maradjon, mint amennyit eredetileg szántak rá.
A honvédelmi tárcának a 3 milliárdos zároláson kívül továbbá fel kell gyorsítania a minisztérium kezelésében lévő ingatlanok eladását is. Hogy ezek mik lehetnek, és mennyi bevételt vár belőle az állam, az nem derül ki a kormányhatározatból.
Több mint 14 milliárd forintot von el a kormány a költségvetési intézményektől is, így a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapnak, a Magyar Fejlesztési Banknak és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek is kevesebb jut majd.
