A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára ezt a Budapesti Corvinus Egyetemen csütörtökön megtartott I. Országimázs konferencián mondta, hozzátéve, hogy az országról alkotott kép alakítása egy szerves folyamat, amelyben benne van mindenkinek, minden magyar állampolgárnak a tette, a mondanivalója, a magatartása.

Kovács Zoltán szerint az országimázs konferencia feladata pontosan az, hogy ráirányítsa a figyelmet például a magyar gasztronómiára vagy a borkultúrára, amelyek eszközök lehetnek abban, hogy pozitív kép alakuljon ki az országról.

Az államtitkár a konferencia szünetében azt mondta, a Magyarországról alkotott imázsnak van egy külső eleme, az, amit a külföld gondol rólunk, ennek a felmérését alapos munkával el kell végezni. Ennek a felmérése megkerülhetetlen, tudnunk kell, hogy Nyugat-Európában és szerte a világban mit gondolnak rólunk - mondta. Kovács Zoltán rámutatott: "ugyanakkor újra kell fogalmaznunk, mi mit gondolunk magunkról".

Szerinte a "magyar identitás" most fogalmazódik át, az elmúlt 2 év "egy helyes és egészséges vágányra tette ezt a dolgot", de például a finnek erre folyamatosan figyelnek. Aláhúzta: az identitás szempontjából nagyon fontos önértékelést folyamatosan karban kell tartani, mert csak így lehet "egészségesen gondolkodni saját magunkról, akkor lehet jól megfogalmazni, kik vagyunk, s "mit akarunk saját magunktól".

Rámutatott, az ország képe alapvetően sztereotípiákon, pozitív és negatív előítéleteken nyugszik, tudatában kell lennünk annak, hogy ezeknek milyen a természete, ezek évtizedek, sőt, évszázadok óta létező dolgok, egy sor véleményt ebből nem lehet megváltoztatni.

Az államtitkár ilyen sztereotípiának mondta azt a Közép-Európáról megformált képet, hogy ez egy "demokrácia-deficittel" bíró, elmaradott régió, ez olyan "masszív meggyőződés", amelyről látszik, hogy a transzatlanti régióban, Nyugat-Európában hogyan használják ki a jelen körülmények között.

"Rá kell irányítani a figyelmet azokra a részletekre, amelyek bebizonyítják: nincs helye a kettős mércének, el kell utasítani azt, hogy ilyen sztereotíp rendszerben méricskéljenek minket, próbáljanak megítélni" - mondta az államtitkár.

Bánki Erik fideszes képviselő, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának elnöke elmondta: a magyarországi turizmus fejlesztése kiemelt jelentőségű, hisz az ágazat éves szinten mintegy 1.320 milliárd forint árbevételt eredményez, ami a GDP mintegy 6 százaléka, és hozzávetőleg 323 ezer főt foglalkoztat.

Arról is szólt, hogy várhatóan 2012 lesz az az első év, amikor Magyarország turisztikai bevétele eléri a válság előtti utolsó év, azaz 2007 bevételi színvonalát. Elmondta azt is: a turizmus devizabevétele mintegy 4 milliárd euróra rúg, az idegenforgalom körülbelül 250 milliárd forint áfa-bevételt hoz a büdzsének.