Mint a dokumentum kiemeli, a Greenpeace Magyarország keddi közleményében pontatlanul, a szövegkörnyezetből kiemelve, annak az eredetitől eltérő értelmezést tulajdonítva adta közre az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének egyik könyvének megállapításait.
A Magyar Tudományos Akadémia felhívja a figyelmet arra, hogy a 2011-ben megjelent, Schweitzer Ferenc által szerkesztett Katasztrófák tanulságai című kötetben a szerzők az almásfüzitői vörösiszap-tározó gátjait nem nevezik megbízhatatlannak, és nem írnak súlyos veszélyről. A könyv a veszélyes hulladékot tároló létesítményekben rejlő mindenkori veszélyekre hívja fel a szakemberek figyelmét, továbbá rávilágít a földtudományi és különösen a természetföldrajzi kutatások stratégiai szerepére a katasztrófák megelőzésében és a keletkező károk mérséklésében.
"A Magyar Tudományos Akadémia a hírközlő szerveket arra kéri, hogy az MTA és intézményei kiadványaiban megjelenő állításokat pontosan idézzék" - hangsúlyozza a közlemény.
A Greenpeace kedden közölte az MTI-vel a Magyar Tudományos Akadémia tanulmánykötetére hivatkozva, hogy az MTA Földrajztudományi Intézetének kutatói szerint is súlyos veszélyt jelentenek az almásfüzitői vörösiszap-tározók. A kötet előszavát, mint a környezetvédő szervezet kiemelte, Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság igazgatója írta.
A Greenpeace azt is hangsúlyozza: a különböző ártéri üledékekből felépülő felszín, a tározók átázó gátjai és a felszínközeli talajvíztől és az árvizektől képlékennyé váló vörösiszap veszélyeket hordozhat magában a tározók gátjainak állékonyságára nézve.
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. szerint az almásfüzitői vörösiszap-tározók gátjai stabilak, "hazugság" egy szerzőnek több kutatás által cáfolt állításait a Magyar Tudományos Akadémia véleményeként beállítani - közölte a Greenpeace keddi közleményére reagálva a cég szerdán az MTI-vel. Az almásfüzitői tározókat rekultiváló cég szerint az idézett kötetben Viczián István 2001-ben készített, "tévedésektől hemzsegő" tanulmányának módosított változata szerepel. Mint írták, az említett szerző állításait azóta a többi között az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Kooperációs Kutató Központjának kutatásai cáfolták.
