A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős miniszter Orbán Viktornak küldött levelében kérte felmentését. A május 9-én, szerdán keltezett levelet a Miniszterelnökség juttatta el pénteken az MTI-hez.

Fellegi Tamás levelében kifejti, tavaly decemberben azt a feladatot vállalta, hogy a kormány tagjaként irányítja és összefogja azokat az egyeztetéseket és erőfeszítéseket, amelyek az IMF/EU-tárgyalások megindítását célozzák. "Úgy gondolom, ezt a feladatot sikerrel és maradéktalanul teljesítettem. A technikai akadályok elhárulását követően megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások, amelyek már a makrogazdasági és költségvetési politikánk részleteiről szólnak majd" - fogalmazott a távozó miniszter.

"A tárgyalásokhoz vezető út hosszúnak és göröngyösnek bizonyult. Tavaly decemberben nagyon messziről, szinte reménytelen helyzetből indultunk egy válság- és spekulációs hullámokkal terhelt nemzetközi pénzügyi-gazdasági közegben" - írta a megbeszélésekről. "Az ország és a kormány ellen indított politikai és média támadások kereszttüzében kellett megőrizni a kormány nemzetközi cselekvőképességét és előrehaladni a jogi, politikai és pénzügyi buktatók és támadások közepette. A politikai, jogi és pénzügyi feltételek és előfeltételek átláthatatlan, konkrétan és teljesen hivatalosan soha le nem írt halmazaiban kellett egyfajta kezelhető rendet teremtenünk" - tette hozzá Fellegi.

Túry Gergely

Szerinte ugyancsak gondot okozott "a kettős mérce rendszeres megjelenése" az egyeztetések során, "legyen szó a bírósághoz fordulás jogáról vagy az egyes EU-tagállamok deficitcéljának könnyítéséről. Partnereink érzékenységére tekintettel, jellemzően ezeket a megbeszéléseket diplomáciai eufémizmussal 'informális egyeztetéseknek' neveztük el, holott érdemi tárgyalások voltak a javából" - írta a miniszter.

"A számos találkozó közül szeretném külön kiemelni az Olli Rehn alelnökkel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosával folytatott legutóbbi négyszemközti brüsszeli megbeszélésemet. Ez a tárgyalás sikeresen készítette elő Miniszterelnök úr és Barroso elnök április 24-i brüsszeli találkozóját, amely a végső áttörést hozta a tárgyalások előkészítésének folyamatában, és amelyen magam is részt vettem" - tette hozzá a volt IMF-főtárgyaló.

"Tartalmilag fontos és elfogadható kompromisszumra jutottunk mind az Európai Bizottság, mind a Valutaalap vezetőivel. A magyar kormány jelentős kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot, miközben az ország szuverenitását, a kormánypolitika elvi és stratégiai pontjait tekintve megőriztük korábban következetesen képviselt álláspontunkat: a magyar ügyben is az uniós gyakorlatnak megfelelő ügykezelés valósuljon meg, és a kötelezettségszegési eljárások jogorvoslati eleme ne szerepelhessen előfeltételként a hiteltárgyalások megkezdéséhez" - írta még Fellegi.

"Az Európai Bizottság döntése egyértelműen fogalmaz, és elővigyázatossági pénzügyi csomagról beszél, amelyet Magyarország kezdettől fogva képviselt. A kompromisszum továbbá biztosítja, hogy az IMF chartájával ellentétes módon ne jelenjenek meg politikai szempontok előfeltételként, és egyetlen, egyébként véleményezésre feljogosított nemzetközi szervezet elképzelése se legyen automatikusan jogilag kötelező a szuverén magyar intézményekre, így az Országgyűlésre vagy a kormányra sem pusztán azért, mert a külső és belső folyamatok összjátékának köszönhetően az ország elővigyázatossági pénzügyi csomagról szeretne tárgyalni a magyar emberek és a külföldi befektetők védelme érdekében" - szól a levél.

Fellegi szerint kétségtelen, hogy a válságkezelés és Magyarország megújítása egyaránt számos olyan döntéssel járt együtt, amely komoly hazai és nemzetközi gazdasági, és ezen belül befektetői érdeket sértett. "Minden olyan gazdasági csoport, amely az érdekeit vélten vagy valósan sértve érezte, politikai és jogi védelmet keresett magának" - tette hozzá.

Szerinte ez azokra is igaz, akik az elmúlt húsz év gazdaságpolitikájának, privatizációs gyakorlatának "aránytalan, nem egyszer arcátlan haszonélvezői" voltak, és azokra is, akiket a döntések időzítése, bevezetésének módja, vagy éppen egyes tartalmi elemei késztettek üzleti tervük felülvizsgálatára. "Ez egyaránt tetten érhető volt a befektetői és piaci bizalom visszaesésében és az egyes nemzeti kormányok erőteljesebb fellépésében" - írta Fellegi.

Fellegi Tamás azt is rögzítette, hogy megítélése szerint ennek irányítására és összefogására a továbbiakban olyan vezetőre van szükség, akinek átfogó és részletes pénzügypolitikai, ezen belül adóügyi és költségvetési tapasztalata van. Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában közölte: Fellegi Tamás helyére Varga Mihály lép. Később a Miniszterelnökség bejelentette, hogy a kormányfő június 1-i hatállyal kezdeményezi a köztársasági elnöknél Fellegi felmentését.

MTI / Szigetváry Zsolt

"A politikában azon ritka esetek egyikével állunk itt szemben, amikor jómagam, aki a megbízatást adtam, ellenfeleink és kritikusaink sem tehetnek mást, minthogy őszintén gratulálnak a becsülettel elvégzett munka sikeréhez. Ön nehéz helyzetben vállalkozott egy nagyon nehéz feladatra" - írta Felleginek küldött válaszlevelében Orbán. 

"Az országgal szemben indított spekulációs hullámok, politikai és médiatámadások, az ország szuverenitását korlátozni akaró nemzetközi politikai kísérletek közepette kellett végeznie munkáját. Ezt a munkát Ön elismerésre méltó higgadtsággal, kiegyensúlyozottsággal végezte. Elsősorban Önnek és munkatársainak köszönhetjük, hogy ebben a nehéz helyzetben jelentős ellenerők szándékaival szemben is sikerült elhárítani az akadályokat a Magyarország számára fontos nemzetközi pénzügyi tárgyalások útjából" - tette hozzá a kormányfő.